A felvilágosodás korának egyetemes egyháztörténete [antikvár]

Részlet: "-1- Bevezetés A protestáns egyháztörténet írás korszakolásában •a felvilágosodás korát 1689-től 1814-ig szokták számítani. Az évszámhoz kötött merev korszakolás azonban .jelen esetben lehetetlen, ^A felvilágosodás 1689 előtti kibontakozásáról és visszanyúló ^gyökereiről is e korszak tárgyalásánál szokás beszélni, és nem is lehet másutt, mert szorosan ide tartozik. Az előző korszak az ellenreformáció, de a felvilágosodás már akkor elkezdődött. Viszont az általunk tárgyalt korra a felvilágosodás kiteljesedése a jellemző, holott az ellenreformáció is tovább folytatódott még egy ideig, míg aztán a felvilágosodás és más tényezők útját nem állták. Másfelől 1814 sem jelenthet merev korszakhatárt. A felvilágosodás eszméi éltek és hatottak a vele szemben kibontakozott romantika mellett, ám nem volt többé meghatározó szerepük. Anyagunkat tehát lényegi összefüggés és nem kronológiai határok sematikus elve szerint tárgyaljuk. A felvilágosodás korának egyetemes egyháztörténete címben az egyetemes jelző voltaképpen nyugat-európait jelent. Egyetemes egyháztörténet címén korántsem az egyetemes keresztyén egyház történetének felvilágosodás kori szakaszát tanulmányozzuk. Az orthodox egyházak, valamint más, egyébként ősi eredetre visszanyúló ázsiai és afrikai egyházak története teljesen hiányzik. Ennek történeti fejlődési okai vannak. Az egyik és ma kevéssé lényeges, hogy ezeknek az egyházaknak a története ismeretlen volt az egyháztörténet korábbi szakaszában, tehát nem is taníthatták. Ma már sokkal jobb a helyzet e téren, mégsem zsúfolhatjuk tele kurzusunkba, mert a felvilágosodás korának megismeréséhez nem adna semmit, A társadalmi fejlődés abban az időben annyira Nyugat-Európában koncentrálódott, hogy a felvilágosodás kora elsősorban a nyugat-európai protestáns egyházakban hozott hatalmas méretű változásokat, A protestantizmus és a felvilágosodás rokonságával magyarázható ez, amennyiben az, legfőbb tanításaiban a protestantizmus szekularizált változata, A római katolikus egyházban nem következett be a protestáns egyházakhoz hasonlóan a felvilágosodás következtében a teológiai és az egyházi élet átalakulása hatása erősen érvényesült. Az orthodox és más távoli egyházak, mivel számottevő egyházi vagy szellemi kapcsolatban nem álltak Nyugat-Eur5pávai, részben tudomást sem szereztek a felvilágosodásról. Oroszország e korban élénk kapcsolatokat tartott fenn Nyugattal, de ezek a kapcsolatok nem_ egyháziak voltak. Az orosz orthodox egyház élte a maga belső életét. Az orosz feudális abszolutizmus igyekezett felvilágosultnak látszani, egyházpolitikája azonban nem azt mutatja, hogy valóban az is lett volna. Az orosz orthodox. egyház a maga kizárólagos államvallás jellegének megőrzéséhez minden támogatást megkapott a "felvilágosult" feudális abszolutizmus rendszerétől, lett légyen annak uralkodója akár Nagy Péter, akár Nagy Katalin."