A kultúra üzenete [antikvár]

ELOSZONémeth János István könyve következetesen és okosan felépített kultúraelmélet, elsősorban a mai (poszt)modern piacgazdasági demokrácia szemszögéből nézve. Ez a nem titkolt választása azonban nem teszi utóbbi iránt (túlságosan) elfogulttá a Szerzőt. Hatalmas művelődéstörténeti adat- és eszköztárat használ, objektíven, ügyesen és (hasonló jellegű vállalkozások többségétől eltérően) ízléssel. így még annak is érdekes és izgalmas olvasmány, aki (mint jelen sorok írója) általában másként vélekedik kultúráról, piacról, értelmiségről, és a bőséggel és tisztességgel idézett-hivatkozott rengeteg szaktekintély közül mindössze Hajnal István, Jacques Le Goff és Thomas Mann iránt érez - igaz, irántuk erős - rokonszenvet. Meglehet nem utolsó sorban azért tetszhet mégis a könyv, mert a tömérdek felhasznált forrás ellenére elgondolkoztató és merőben eredeti munka.Mindjárt igencsak eredeti például a tárgykörnek az egész mű gerincét alkotó felosztása három illetve négy nagy báziskultúrára": a kultúrafejlesztése", a tulajdon", a humanitás" és a világegyetem" alap-kultúráira. A negyedik, ma még inkább csak lehetőségként és legfeljebb csíráiban él az emberiség potenciálmezejében; a másik három - keletkezését és kiteljesedését tekintve - a történelem egy-egy hosszú korszakához kapcsolható: a kultúrafejlesztés a prehistórikumhoz, a tulajdon(hatalom) báziskultúrája a mezopotámiai falu- és városforradalomtól a görög poliszvilág feltűnéséig terjedő évezreddekhez, a humanitás báziskultúrája a görögöktől napjainkig terjedő időkhöz.Mindez azonban egyáltalában nem holmi kultúrkörökként" vagy éppen korszakolásként értendő: a már egyszer kifejlődött (és annak rendje és módja szerint rétegkultúrákra" differenciálódott) báziskultúra némely fontos vagy kevésbé fontos vonásában tovább él a következő kultúrákban, színezi vagy akár lényegesen át is alakíthatja, formálhatja vagy deformálhatja azokat, miközben maga is átlényegül, akár a felismerhetetlenségig.így formálta-deformálta például a tulajdon(hatalom) kultúrája a humanitás" báziskultúráját a görögöktől napjainkig, vagy így lehetne hivatott egy új kultúrafejlesztés" napjaink (fogyasztói)-civilizációba fordult (vagy ferdült) későharmadik báziskultúráját