A magyar-lengyel orvosi és közegészségügyi kapcsolatok múltjából [antikvár]

BEVEZETES A magyar-lengyel orvosi kapcsolatok több évszázados múltra tekintenek vissza. Középkori kapcsolataink első szakaszának középpontja Krakkó, a krakkói egyetem, amelynek orvosképzése fontos szerepet játszott az akkor egyetemmel még nem rendelkező magyar állam orvostársadalmában. Nem szabad megfeledkeznünk arról a fontos szerepről sem, amit a krakkói nyomdászat játszott a magyar szellemi életben. A két nép már akkor is mély rokonszenve, gyakran a közös uralkodó (Nagy Lajos), vagy a közös uralkodócsalád (a Jagellók) is ösztönzőleg hatott e kapcsolatok alakulására. A medicina területén kialakult kapcsolatainkat ugyancsak befolyásolták azok a magyar és a lengyel orvosok, akik hosszabb-rövidebb ideig a magyar királyi udvarok orvosaiként gyakorolták hivatásukat. Külön figyelmet kell szentelnünk a magyar és a lengyel történelem alakulásának sorsfordulóira. így figyelmünket elsősorban a török hódítás korára kell összpontosítanunk: Erdélyre, a Felvidékre, a királyság magyar lakta területekre, ahol mind gyakrabban találkozunk lengyel orvosokkal. Külön fejezete a kapcsolattörténetnek Báthory István lengyel királyságának időszaka, az ő kíséretében magyar orvosok is érkeztek a Lengyelhonba, s fejtettek ki gyógyító tevékenységet. Magyarország - nem számítva néhány erőtlennek bizonyuló középkori egyetemalapítási kísérletet - a XVII. század elejéig (1635) nem rendelkezett önálló egyetemmel, s az itteni orvosképzés megindulása is csak a felvilágosult abszolutizmus egészségügyi politikájának eredménye volt (1769). Orvosaink tudásukat külhoni egyetemeken szerezték. Lengyel medikusokkal együtt tanultak ott, s az ekkor szövődött barátságok, szakmai kapcsolatok 11