A Magyar Tudományos Akadémia irányítása alatt működő történész vegyesbizottságok munkájáról [antikvár]

A szocialista országok történettudományával való kétoldalú együttműködés több mint egy évtizedes bevált formái a vegyesbizottságok. Legelőször a magyar-csehszlovák és magyar-lengyel (1960. június), majd a magyar német (1961. június) kezdte el tevékenységét. Ezt követte a magyar-jugoszláv, amely azonban csak két évig dolgozott (1964-1965). 1969 januárja óta fejt ki érdemleges munkát a magyar-szovjet és 1970 júliusában indult el a magyar román vegyesbizottság működése. A bilaterális kapcsolatok valamennyi bizottságot jellemző tevékenységi formája az évről évre rendezett ülésszakok, amelyeket felváltva tartanak hazánkban és a másik szocialista országban. E találkozások két részből állanak: egy a kölcsönös érdeklődésre számot tartó és gondos mérlegelés alapján előkészített tudományos témát vitató tanácskozásból, valamint a sokszínű együttműködés szervezeti jellegű kérdéseit tárgyaló megbeszélésből. Ha a három hosszabb idő óta működő bizottság történetét áttekintjük, azt tapasztaljuk, hogy míg korábban a szervezeti kérdések a tanácskozások tetemes idejét foglalták le, addig néhány év elteltével az érdemi, tudományos kérdések kerültek a munka középpontjába. Mindez természetesen nem jelentette a fontos szervezeti keretek háttérbe szorítását, csupán azt, hogy a szervezési ügyeket sokszor a két ülésszak között a titkárok, ill. az elnökök levelezése útján igyekeztek lebonyolítani. E tapasztalatokat azután a később alakuló bizottságok hasznosították munkájukban. A vegyesbizottságok mindkét szekciójának általában 4 - 5 tagja van, kivétel a magyar-szovjet, amely 14-17 tagból áll. E bizottság ugyanis nemcsak történészeket, hanem néprajzkutatókat, archeológusokat is tömörít soraiba, s tevékenységének jelentőségét nem utolsósorban ez a komplex jellege növeli. Most van folyamatban a magyar - csehszlovák vegyesbizottság kibővítése 9 - 9 főre.