A republikánus hagyomány a francia köztársasági rendszerekben [antikvár]

1. Bevezetés A téma feldolgozásának módszere A republikanizmus Franciaországban más országoklioz nem hasonlítható, igen markáns politikai kultúrát testesít meg, ami nemcsak az európai politikai kultúrában, hanem a volt gyarmatbirodalom révén a Maghreb térségben is meghatározó szerepet játszik. Mindez legfőképpen a republikánus eszmerendszer és a köztársasági politikai intézményrendszer nemzetközi kisugárzó hatásával magyarázható. A köztársaság Franciaországban nem egyszerűen a politikai rendszer formáját, annak intézményi berendezkedését, a képviseleti demokrácia hatalomgyakorlási módját testesíti meg, hanem egy jellegzetes politikai kultúrát is kialakított, amelyhez egy sajátos mentalitás, értékrend, bizonyos politikai szertartások, szimbólumok, egyfajta mitológia is kapcsolódik. Ezek összessége alakította ki a republikánus hagyományt, amely sokáig biztosította a köztársasági rendszer összetartó erejét, értékeinek átöröklődését. Az említett republikánus értékek azonban a jelen generáció számára már szinte semmit nem jelentenek, megkérdőjeleződtek a köztársasági hagyomány alapértékei, azok identitási problémái tükröződnek a francia társadalom bizonyos válságjelenségeiben. A republikánus értékek által eddig biztosított nemzeti kohézió megbomlásával hozzák összefüggésbe többek között az állampolgári tudat válságát vagy a bűnözés, a rasszizmus elterjedését, az iskolarendszer problémáit. Mindez felveti a köztársasági értékek védelmének, újraértékelésének kérdését, azoknak a kor követelményeihez való igazítása egy új össznemzeti republikánus konszenzus megteremtésével hozzájárulhatna magának a köztársasági rendszemek a megújulásához is. Az említett köztársasági értékek kialakulásának, hagyománnyá válásának történelmi folyamatát, azok jellemzőit kívánjuk áttekinteni az egyes köztársaságok politikai rendszerében, hangsúlyozva a politikatörténeti fejlődés ezzel összefüggő francia sajátosságait. Vizsgálni kívánjuk ezen belül a III. és az V. köztársasági rendszerek közötti kontinuitást és eltéréseket a republikánus hagyományhoz való viszony tekintetében, az adott korszakok történelmi összefüggéseiben értelmezve azt. Külön hangsúlyt kap a bemutatásban a köztársasági eszmék szerepe a Maghreb országok nemzeti mozgalmai eszmei arculatának formálódásában, illetve az a folyamat, ami ezen eszmeiség torzulásainak felismerésével elvezetett a