A történetírás mint tudomány [antikvár]

Kötetünk kétévnyi kollektív munka gyümölcseként láthat napvilágot. Régen dédelgetett elképzelésük volt az Atelier Magyar-Francia Társadalomtudományi Központ oktatóinak és munkatársainak, hogy egy eredeti szövegeken nyugvó, azokat kommentáló és szerzőik szélesebb szakmai és intellektuális életútjának kontextusába helyező válogatás révén nyújtsanak áttekintést a francia történetírás „klasszikus korának", az Annales születését megelőző két évszázadnak a legfontosabb historiográfiai fejleményeiről. Szerkesztőként látott hozzá, de tragikus gyorsasággal elhatalmasodó betegsége miatt már csupán a kötetben szereplő majdani szövegek kijelölésének a véleményezésére maradt ideje a mű szellemi atyjának, Benda Gyulának. Nélküle, értékes tapasztalataitól és szakmai tanácsaitól megfosztva kellett hát megbirkóznia a kötet fiatal szerkesztőjének az óriási feladattal, melynek kihívásainál csak az utóbbi tapasztalatlansága volt a nagyobb. A munkában előforduló valamennyi hiányosság és aránytalanság ez utóbbi körülménynek tudható be, azokért minden felelősség a szerkesztőt illeti. Előszavunk, ahogy maga a kötet egésze is, Benda Gyula emléke és a francia történetírás régi és új eredményeinek a jobb magyarországi megismertetése és meghonosítása érdekében kifejtett sok évtizedes erőfeszítései előtt kíván egyúttal fejet hajtani. A kötet megszületésében óriási szerepük van az idáig magyar nyelven még nem publikált szövegrészletek fiatal, ám messzemenőkig felkészült szakfordítóinak. Köszönet mindannyiuknak gyorsaságukért és lelkesedésükért, ahogy annak a három lektornak is, akik értékes meglátásaikkal és tanácsaikkal segítették világosabbá és átgondoltabbá tenni a kötet bevezető tanulmányát. Czoch Gábor, Erős Vilmos és Takács Ádám szakmai segítségének méltatása mellett külön meg szeretném köszönni Takács Erzsébetnek a negyedik fejezet szövegeinek kiválasztásában nyújtott segítségét, valamint Németh Orsolyának a kötetbeli fordítások szöveggondozása terén játszott alapos és lelkiismeretes munkáját.