Álhősök, hamis Istenek? [antikvár]

Jelen kötet megírásának előzményei 2001 januárjáig, Zámbó Imre pop-énekes haláláig vezethetők vissza. A pályafutása csúcsán lévő énekes tragédiája sokkolta rajongótáborát. Néhány órán belül tömegek rótták le kegyeletüket az énekes házánál, temetésére pedig több tízezer ember zarándokolt el. Az eseményen megfigyelőként részt vett jelen sorok írója is két néprajz szakos hallgatótársával, Péter Zsuzsánnával és Bélán Anitával. A rövid terepkutatásnak két fontos következménye lett. Egyrészt rádöbbentett arra, hogy a mai kor emberének is vannak hősei, kiknek személyéről történetek születnek, a hozzájuk kötődő tárgyak ereklyeként funkcionálnak, sírhelyük zarándokhellyé válik. Olyan emblematikus figurák ők, akik valamit megtestesítenek a mai ember vágyaiból, álmaiból, törekvéseiből. Első lépésként Zámbó Jimmy kultuszának feltárása kezdődött meg. A kutatás során felszínre kerülő anyag rávilágított arra, hogy a pop zenén kívül hasonló jelenségeknek lehetünk szemtanúi többek között a sport vagy a politika színterén is. Ekkor fogalmazódott meg a felismerés, hogy a tapasztalt rajongói megnyilvánulások jelentős hasonlóságot mutatnak a szentkultusz és a történeti hősök kultuszának bizonyos megnyilvánulási formáival. Napjaink hőseit hasonlóképp tisztelik, követik, mint régebbi korokban a szenteket vagy a nemzeti hősöket. A felszínre kerülő gazdag anyag mindezek mellett kérdések sorát is szülte. Mi ez a jelenség? Van-e köze a valláshoz, a népi vallásossághoz? Mik azok a körülmények, melyek létrehozzák ezt a kultuszt? Vajon pusztán csak a fogyasztói civilizáció kreációjával állunk szemben, vagy alapvető társadalmi igények manifesztálódnak? Célom, hogy választ, illetve lehetséges válaszokat fogalmazzak meg mindezen kérdésekre. A következő oldalak megállapításait, munkámat nem tekintem azonban lezártnak. A kötet írása közben véleményem többször is megváltozott s az elemzés készítése során megismert - különböző diszciplínákhoz kapcsolódó -szakirodalom kételyeimet csak tovább növelte. Másként interpretáltam a jelenségeket, ha a folklorisztikai hőselmélettel foglalkozó műveket olvastam és másként, ha funkcionális- illetve szubsztanciális szempontú vallástudományi irodalmat használtam. Munkám megítélését tehát nem csupán az abban leírtak befolyásolják, hanem az is hogy maga az olvasó mely tudományág eredményeit, módszereit előtérbe helyezve közelít hozzá, hiszen a különböző diszciplínák (néprajztudomány, történettudomány, vallásszociológia, szociológia, médiatudomány, valláspszichológia, szociálpszichológia, politikai pszichológia, esztétika) mind eltérő aspektusból nyúlnak a jelenséghez, miközben eltérő koncepcióik bizonyítására eltérő kutatási módszereket alkalmaznak. Mindegyiknek megfelelni nem