Euro-atlanti kihívások: Biztonság- és külpolitikai tanulmányok [antikvár]

ElőszóA Politikai Tudományok Intézete "Euro-atlanti integrációs tanulmányok" kutatócsoportjának bemutatkozó kötetét tartja kezében az olvasó. A tavalyi év végén alakult csoport tematikus érdeklődési iránya négyfelé ágazik, problémakezelésében egyaránt szem előtt tartva az elméleti (alapkutatási), valamint a gyakorlati (alkalmazott kutatási) szempontokat.Az első tematikus irány korunk meghatározó nemzetközi folyamatait, a globalizációt, a regionalizációt és az integrációt vizsgálja, mindenekelőtt a nemzeti érdekérvényesítés új lehetőségeire, az európai szubrégiók kérdéskörére és az Európai Unió intézményi alternatívájára összpontosítva.Ugyancsak a reálfolyamatokból kiindulva, érdeklődésünk második tárgya az észak-amerikai kontinens meghatározó súlya a kialakuló új világrendben, különös figyelmet szentelve az euro-atlanti kapcsolatokat meghatározó USA-Európai Unió viszonynak és a NATO szerepének.Harmadik kutatási területünk a biztonságpolitika hagyományos (katonai, geopolitikai, geostratégiai), illetve új (ökológiai, kulturális és etnikai) dimenzióira, a nemzetbiztonság átalakuló értelmezésére koncentrál, egységesen kezelve a társadalmi-politikai biztonságérzet exogén és endogén tényezőit.Végül, de nem utolsósorban, negyedikként Magyarország kül- és biztonságpolitikája képezi érdeklődésünk tárgyát, ennek kapcsán elemezve az új évezred elsö évtizedének világpolitikai trendjeit és európai jövőképeit.Ezek a feladatok természetesen csupán szoros - hazai és külföldi - intézetközi együttműködések keretében oldhatók meg, épp ezért kezdeményeztük az Euro-atlanti Integrációs Kutatások Központjának létrehozását. A szóban forgó Központ azt a célt szolgálja, hogy feltérképezze az euro-atlanti integrációs kutatásokkal foglalkozó hazai intézmények és személyek adatbázisát, figyelemmel kísérje kutatási eredményeiket, igény szerinti koordinációs feladatokat lásson el, pályázati együttműködéseket kezdeményezzen, kiadói tevékenységet folytasson, kölcsönös információcserén és közös programokon alapuló nemzetközi hálózatot alakítson ki, valamint elősegítse a magyar politológia jelenlétét a legkorszerűbb kommunikációs csatornákon.Elsö kötetünk lényegében még a megalakulásunk előtti esztendő egyéni kutatómunkáinak csokorba foglalása, de már így is jól beilleszthető a fent vázolt tematikus-logikai rendbe.Két szenior kutatónk írása közül Lévai Imre nagy ívű elméleti értekezése a globalizáció és a regionalizáció problematikáját vizsgálja. Gazdag külföldi