"Fölkél egy Csillag" [antikvár]

A Miatyánk és a Káddís Bevezetés A kérdésről Magyarországon eddig hárman írtak. Mindhárman zsidó teológusok voltak. A legismertebb zsidó ima máig is a Káddis. A Miatyánknak elsősorban a Káddissal való kapcsolatát elemezték, de nem hagyták figyelmen kivül a Talmud és a Midrás bőséges adatanyagát sem. A Miatyánk gondolatait a zsidó imakönyv szövegeiben is kimutatták.' A kérdésnek ma már nemcsak zsidó irodalma van, elég csak utalni Jean Carminac: Recherches sur le „Notre Pére",^ a kérdést alaposan feldolgozó művére. A Miatyánk szövegkörnyezete A Miatyánk szövegének közlését Máté evangéliumában néhány mondat előzi meg (Máté 6,5-6): „(5) Amikor imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók: akik szeretnek (állni) a zsinagógákban, és az utcák sarkain állva imádkozni, hogy láthassák őket az emberek; igazán mondom nektek, (hogy) megkapják bérüket. (6) Te pedig ha imádkozol, menj be az éléskamrádba, és az ajtódat bezárva imádkozzál Atyádhoz a rejtekben; és Atyád, aki lát a rejtekben, visszafizet majd neked (nyilvánosan)." Az 5. vers zárójeles szava azért érdekes, mert csak néhány evangélium-kódex hozza,' és megemlíti az utcai imádkozást. Volt a nyilvános zsinagógai imádkozásnak olyan formája, melyen fölkértek valakit az ima vezetésére,'' elő-imádkozónak. Egyesek nagyon szerették, ha fölkérik őket előimádkozni, másrészt, ha valaki a rendes reggeli, déli és esti imaidőket be akarta tartani, akkor sokszor 1 VAJDA Béla: A Kaddis és a Miatyánk. Budapest, 1904. Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Évkönyv. 46-58. PFEJFFER Izsák: Legyen meg a Te akaratod. Budapest, 1926. Magyar Zsidó Szemle. Blau Lajos Jubileumi Emlékkönyv. 290-302. SELTMAN Rezső: Miatyánk. Budapest, 1929. Magyar Zsidó Lexikon. 587-599. 2 Jean Carminac: Recherches sur le „Notre Pére". Paris, 1969. 3 Bezae Cantabrigiensis, V-VI. sz. és Cyprius, IX-XI. sz. 4 seU'achcibbur-a közösség küldötte