Hagyomány és előzmény [antikvár]

Ajánlás A reformáció egyházainak teológiájában az ún. intertestamentális kor zsidó irodalmának hagyományosan nincs nagy jelentősége. Amióta azonban a protestáns bibliatudomány a történeti és kritikai szempontú vizsgálódásokat módszertani programmá emelte, azóta fontossá vált a két testamentum közötti korszak kutatása is. Nagyszabású feltáró munka indult meg, amelyben elsősorban a századelő „vallástörténeti iskolájának" képviselői jeleskedtek. Fenomenológiai analógiákat kerestek és az egyes teológiai motívumok genetikai-fejlődési összefüggéseit kutatták, miközben tudatosan átlépték az ó és újszövetségi kánon határait. A kériigma-teológia elsősorban az Ószövetség nagy prófétai alakjaiban látta a maga legitimációját, egyúttal pedig a történet-kritikai módszert magát erősen relativizálta (Barth). E teológiai irányzat masszív cenzúrája mellett azonban a vallástörténeti iskola módszertani hibái is hozzájárultak ahhoz, hogy a kimagasló ószövetségi prófétai személyiségek és a Jézus igehirdetése közötti korszak irodalma - szinte mind a mai napig - negatív teológiai értékelést kap. Bár sokat változott a helyzet a qumráni iratok felfedezésével (napjainkban szinte újabb Qumrán-reneszánszról beszélhetünk), az elvégzendő munka így is sok. Ezért csak örülhetünk, hogy a hazai ökumené kiváló biblikusai önálló konferenciát szenteltek az intertestamentális kor irodalmi és teológiai problémáinak. Örömünket növeli, hogy az újonnan indult Pápai Református Teológiai Akadémia, indulása után alig egy hónappal, ilyen színvonalas szimpóziummal mutatkozhatott be a magyar tudományos életben. Illesse köszönet a konferencia szervezőit, a kiváló előadókat és az ország minden részéből idesereglett nagyszámú, élénk érdeklődést tanúsító hallgatóságot is. A Pápai Református Gyűjtemények könyvtárának modern olvasóterme a tudományos ülés méltó kerete volt. Abban a reményben szedte csokorba és adja ki Főiskolánk az elhangzott előadásokat, hogy a bennük felvetett kérdések és az azokra adott válaszok nem csupán a szaktársakat, hanem a szélesebb olvasóközönséget is érdekelni fogja. A teológia tudománya hazánkban - ha önhibáján kívül is - mindeddig elhanyagolta az alapvető teológiai információk továbbadását, az értelmes teológiai párbeszéd gyakorlását. Hadd legyen ez a füzet az adósságtörlesztés egy részlete, a párbeszéd kezdete! Dr. Vladár Gábor, dékán