Képmutogatók 2. [antikvár]

Kincses Károly: fzelőtt, ezután Ezelőtt 50 évvel megszületett Kolta Magdolna. Ezelőtt 18 évvel megalakítottuk a Magyar Fotográfiai Múzeumot. Ezelőtt 11 évvel megnyitottuk Kolta Magdolnával és Bánkuti Andrással a Mai Manó Galériát, melyből szép lassan kiteljesedett a Magyar Fotográfusok Háza műintézmény. Ezelőtt 10 éwei Kolta Magdolna a fotómuzeológus diplomáját védve, megírta a Képmutogatók cimü disszertációját. Ezelőtt 9 évvel Kolta Magdolna Munkácsy Gyulával közösen megrendezte a fotómúzeúmban a Képmutogatók kiállítást. Ezelőtt 5 évvel megjelent könyv formájában a Képmutogatók. A fotográfiai íátás kultúrtörténete 194 oldalban. Ezelőtt 3 éweI Kolta Magdolna meghalt. Ezútán mi megrendeztük emlékére 2008 novembere és 2009 januárja között a Képmutogatók2. kiállítást a Manóházban. Rá egy hónapra megjelentettük új, bővített kiadásban magyarúi és angolúl akkor írt könyvét. Amíg mi dolgoztunk kiderült, hogy - bár szinte észre sem vettük -felnőtt egy generáció ezen a könyvön. A gyerekeink, és a barátaink gyerekei. Mert mindenkit a barátúnknak számítottunk, aki kiállításra járt a Fotómúzeumba, munkájával segítette működését, aki betérő vendége volt a Manóháznak, vagy vásárolta a könyveinket. Abban az időben történt ez, amikor a Fotómúzeum nem csak képeket, gépeket gyűjtött, hanem barátokat is. Azóta aztán a barátaink gyerekei közül is barátainkká lett nemegy. Akik most már felnőttek és azt a nyelvet beszélik, amelynek szótárát húsz évvel ezelőtt kezdtük összeállítani. A fotó-magyart. Amelyen még mindig sokkal kevesebben beszélünk, mint kéne, nem is mindig értjük egymást, de a Képmutogató könyvnek is hála, a magyar nyelv valamennyire már befogadta a fotóul és az idegenül csengő szavakat. A Képmutogatók cimü könyv akkor, a maga nemében hiánypótló volt. Nem írtak addig összefoglalóan a fényképezést megelőző, előkészítő képmutogató szerkezetekről, nem gondolták végig a vizuális kultúra térfeléről, milyen stációkon keresztül jútott el az ember szeme, agya máig, mikor a nemlétező, virtúális képet pont úgy kezeljük már, mint a minket valóságosan körülvevő világ valódi képeit. Persze korábban is írtak túdományos, történeti, szépirodalmi munkákat a témában, főleg német és angol nyelveken. Aki tájékozódni akart belőlük, nagyjából két-három méter kötetet tarthatott otthon a polcán. Köztük korabeli lapokat, kivágatokat, aprónyomtatványokat és nehéz lexikonokat, amelyekben kis szócikkek rejtették a képmutogatáshoz kapcsolódó ismereteket. Bogarászó kedvű, hangyaszorgalmú megszállottnak, és súlyemelőnek kellett lennie annak, aki mindarról tudni akart, ami a Képmutogató könyvben, egy kötetben benne van. Kolta Magdolna éppen ilyen volt. Azok a frissen diplomázott képző- és iparművész hallgatók, akikről ennek az új kiadású könyvnek a végén olvashatnak, kamaszodó korukban egyszerűen már csak odanyúltak a könyvespolchoz, s leemelték a keménytáblás piros könyvet, címlapján egy mutoszkóppal és egy laterna magicával. Ki tudja mit gondoltak, milyen titkokat találnak benne? Nem tudjuk, de azt igen, hogy megtalálták. Jól jött ez a könnyen olvasható, ügyesen forgatható kötet mindenféle alkotónak, médiaszemélyiségnek, kutatónak, tanárnak, ők azt is tudták mit keressenek benne. És aki keres, az talál is, mint tudjuk. Kellett ez a könyv, most már tisztán látszik. Lett ez a könyv. De nem hittük volna, hogy a könyv nem egyszerűen csak fotótörténeti szakmunka, ismereteket összefoglaló enciklopédia, hanem csínáld-magad-útmutató, fény-szakácskönyv is. Nem hittük volna, hogy lesznek, akik a leírásait, ábráit, képeit, szövegét szabásmintaként fektetik maguk elé. Nem hittük volna, hogy a digitalizált világ korában felnőnek néhányan olyanok, akiknek nincs igazán kedvük a számítógépes, digitális világ kicsit lélektelen, kicsit személytelen, kicsit a manuális képességeket háttérbe szorító, vagy alig-alig igénylő elvárásaihoz. Nekik lett igazán fontos ez a könyv. Akiknek nem tetszett, hogy a kitalálók helyett, az alkalmazásban virtuózak kezdtek egyre inkább érvényesülni. Ezelőtt, ezutAn KÉPI^UTOGATÓK 2. A látás kultúrtörténete