Kézikönyv a KISZ-vezetőképző tanfolyamok számára [antikvár]

ifjúság és társadalom 1. Az ifjúság helye a társadalomban Az ifjúság helyzetének, társadalmi szerepének elemzése hazánkban több mint három millió emberre terjed ki. Bennük a társadalom jelenétől sok szempontból eltérő módon (de mégis, döntően a felnőtt társadalomra alapozva), a jövő formálódik. Ifjúságunk helyét és megítélését alapvetően kettős társadalmi szerepe határozza meg: — felkészül a felnőtt életre, s évről évre újabb korosztályai lépnek a felnőtt társadalom sorába, — részt kér — mint külön tényező is — a szocializmus felépítéséből. Az ifjúság keresi helyét, szerepét a társadalomban, kutatja a kibontakozást, a fejlődési lehetőségeket, keresi önmagát, sietteti önállóságát. Történelmi tapasztalat, hogy az egyes generációk váltásában nemcsak a folyamatosság, az egymáshoz kapcsolódás, hanem a különbségek, az eltérés is megmutatkozik. Minden generációnak másmás alapélmény jutott osztályrészül a háborútól egészen a divatig. S ezek az alapélmények esetenként lényegesen befolyásolják az adott nemzedék magatartását, állásfoglalását. Véleményünk szerint ez nem baj. Ellenkezőleg, még kedvező is lehet, mert sajátos színezetet ad a társadalmi életnek. Probléma akkor van, ha ezeket a különbségeket nem ismerjük fel, nem értjük meg, s nem kezeljük jelentőségüknek megfelelően. A nemzedékek közötti különbségeket azonban nem szabad alapvetőnek, meghatározónak felfogni. Csak a burzsoáziának fűződik érdeke ahhoz, hogy a kapitalizmus alapvető ellentmondásai helyett a nemzedéki ellentéteket helyezze a figyelem középpontjába. Nyugaton most éppen ezt teszik. A burzsoá propaganda a különböző országokban zajló diákmegmozdulások alapvető forrásának, jellemzőjének éppen ezt tartja, jóllehet ezen ifjúsági megmozdulások lényege a kapitalizmus alapvető ellentmondásainak kiéleződése és felszínre jutása.