Kína mellettünk? [antikvár]

A magyar-kínai kapcsolatok és az 1956-os forradalom (Bevezető) Magyarország, a többi népi demokráciához hasonlóan, kezdettől támogatta a Kínai Népköztársaság (KNK) belpolitikai és nemzetközi törekvéseit. A magyar kormány - szovjet javaslatra - már a ÍCNK megalakulása előtt, 1949 nyarán kapcsolatot kezdeményezett a „Szabad Kína" kommunista vezetésével.^ A népköztársaság 1949. október 1-jei kikiáltását követően Magyarország a Szovjetunió példáját követve, Bulgária, Csehszlovákia és Románia mellett, szinte azonnal, október 4-én elismerte az új államalakulatot Kína egyedül törvényes képviselőjének, ezzel is hozzájárulva a KNK nemzetközi elismertetéséhez.^ Két nap múlva megérkezett a kínai kormány választávirata, amelyben kifejezte, hogy „forrón üdvözli a diplomáciai kapcsolatok azonnali felvételét".^ Noha a kínai javaslat nagykövetek cseréjéről szólt, a Magyar Népköztársaság első kínai képviselője, Safrankó Emánuel 1950. február 15-én követi megbízólevelet adott át Peldngben. A magyar fél 1950. jiínius 13-án közölte, hogy diplomáciai képviseletét nagykövetségi rangra emeli. Safrankó július 17-én adta át nagyköveti megbízólevelét. A magyar lépésre válaszul a KNK június 14-én kinevezte buda- 1 A kapcsolatfelvétel szándékának első írásos nyoma 1949. május 31-re datálódik. Berel Andor külügyi államtitkár június 1-jei feljegyzése szerint: „Alapos előkészítés után jó lenne egy gazdasági és egy KLTM-embert kiküldeni: későbbi koreai, kínai képviselet felállításával és mvmkájával kapcsolatos kérdéseket dolgozni ki." A magyar kormány nevében Berei a moszkvai magyar nagykövetségnek írt felkérést, hogy a Szovjetunió külügymirúsztériim:ián keresztül kérjen a Kínai Felszabadított Területekre beutazási engedélj^ Simich Sándor varsói kereskedelmi attasé számára „a Kína és Magyarország közötti kapcsolatoic főként kereskedelmi téren való előkészítése és Kína áruszükségletének megismerése" céljából. Berei Andor külügyi államtitkár levele a moszkvai magyar nagykövetnek. Budapest, 1949. június 23. Magyar Országos Levéltár (MOL) KüM TüK XD( J-l-j-Kína 26. f. -125 - 1949. A magyar kormány az 1949 nyarán Budapesten megrendezett VIT-et is felhasználta a lapcsolatok felvételére. Háy László külkereskedelmi államtitkár aláírásával átadott egy levelet a budapesti VTT-en részt vevő kínai delegáció vezetőjének, Hsziao Hua tábornoknak, amelyben a Magyar Népköztársaság kereskedelmi delegáció kiküldését ajárüotta fel állandó kereskedeliiü kapcsolat létesítésére. Budapest, 1949. szeptember 3. MOL KüM TüK XIX J-l-j-Kína 26 f. - 566 - 1949. A bevezető tanulmány részei korábban rövidített, átdolgozott formában az alábbi helyeken jelentek meg; Vámos (2006a); Vámos (2006b); Vámos (2006c); Vámos (2006d); Vámos (2007). A kötetben a kínai nevek és szavak a népszerű magyar átírásban szerepelnek. A kötet végén megadjuk a nevek kínai írásjegyeit és a nemzetközi szakirodalomban használt pinjón átírást. 2 Kállai Gyula magyar külügymiruszter Csou En-lajhoz, a Kínai Népköztársaság külügyminiszteréhez intézett táviratában azt írja, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya „ a Kínai Népköztársaság kormányát ismeri el Kína egyedül törvényes kormányának, és örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy országaink között diplomáciai kapcsolatot létesítsen". 3 A kétoldalú kapcsolatok felvételéről és a követek cseréjéről szóló iratokat lásd: Kínai Külügyminisztérium Levéltára (KKL), Peking, 109-00011-01. 9