Luther Márton reformációja [antikvár]

ELOSZOAz évfordulók lényegében születésnapok, nagyrészt olyan intézmények születésnapjai, amelyek megemlékeznek a kialakulásukról és a történelem fényében fürdőznek. Az évfordulók ugyanakkor kritikai számvetésre is lehetőséget nyújtanak: összhangban van még az adott intézmény a kialakulási helyzetével, vagy teljesen másféle szempontok és célok kerültek előtérbe az életében? Joggal hivatkozik-e még az alapítójára, vagy pedig szép csöndben búcsút intett neki, és elhagyta az első szeretetét", mint az Újszövetség bírálata szerint az efezusi keresztény közösség (Jel 2,4)?Nem sok olyan intézmény van, amely ötszáz éves múltra tekinthetne vissza: inkább csak városok, egyetemek, és természetesen az egyházak. Éppen ezért teljesen érthető, hogy az evangélikus egyházak ünnepélyes keretek között emlékeznek meg Luther fellépésének ötszáz éves évfordulójáról. Ugyanígy történt az 1983-as Luther-évben, amikor Luther születésének volt hasonlóképpen kerek évfordulója (a reformátor 1483. november 10-én született). Még indokoltabb az ünnepélyes megemlékezés 2017-ben, fél évezreddel azután, hogy 1517. október 31-én Luther nyilvánossá tette a téziseit. Az utóbbi évforduló azonban számos kérdést is felvet. Pontosan mi is az ünneplés tárgya? Az evangélikus egyházaknak ugyanis meggyőződésük, hogy nem 1517-ben jöttek létre, hanem az apostolok üzenete hívta életre őket, amely a Szentírásban van feljegyezve. Mi is történt valójában 1517-ben, hogy ekkora ünneplést tenne indokolttá?A 2017-es reformációs emlékévre készülve 2008-ban a németországi evangélikus egyházak Luther-évtizedet hirdettek meg. Mindegyik év külön mottót kapott, és az volt a terv, hogy mindegyik évben más-más szempontból idézzék fel a reformáció eseményét: ilyen volt a reformáció és a művelődés (2009-ben, Melanchton halálának 450. évfordulója alkalmából), a reformáció és a szabadság (2011-ben), a reformáció és