Ökológia az ezredfordulón I-III. [antikvár]

Részlet:"ElőszóAz Európai Unióhoz való csatlakozás követelményrendszerén belül a természetvédelmi kutatások körében kiemelkedő helyet foglal el a természetes élőhelyek és élőközösségek állapotában lezajló változások nyomon követése, trendjeinek megállapítása és előrejelzése, valamint ezen ismeretek alapján a hatékony, aktív védelem teendőinek kidolgozása.Ezeket a folyamatokat két élőhelycsoport objektumain és az azokban élő élőlénycsoportok változatosságán és dinamikáján szükséges vizsgálni. Ebből adódóan a fő feladat a szárazföldi élőhelyek élővilágának természetvédelmi és konzervációbiológiai kutatása, a vizes élőhelyek természetvédelmi kutatása, valamint fontosak még a biodiverzitás védelmével kapcsolatos környezeti és populációdinamikai kutatások. Mivel a kutatások több mint negyven hazai kutatóhelyen folynak, szoros együttműködésben a természetvédelmi hálózat, a környezetvédelmi igazgatóságok, a vízügyi hatóságok és esetenként az egyéb érdekelt - önkormányzatok és gazdálkodási (pl. mező- és erdőgazdálkodási) -intézmények szerveivel, továbbá a nemzetközi együttműködésben részt vevő partnerekkel, a kutatóhálózatnak fejlett információs eszközrendszerrel kell rendelkeznie.A fenti kutatások nemcsak a szorosan vett természetvédelem céljait szolgálják, hanem olyan, az EU-csatlakozás követelményrendszerében ugyancsak tisztázandó feladatok megoldásának megalapozását is, mint a jelentős mértékű földhasználat-változás során a termelésből kikerülő területek hosszú távú megőrzésének és racionális használatának megtervezése, az élő- és termőhely-rekonstrukciók, a tájgazdálkodás és a fenntartható természethasználat tudományos megalapozása stb. Ezekhez a program konkrét tervek kidolgozásával is hozzá kíván járulni, részben a saját tematikáján belül, részben pedig mind a Duna-völgyi és alföldi térség területfejlesztési problémáival, mind pedig az ezredforduló agrár-környezetvédelmével kapcsolatban.A fent vázolt feladatok az EU-hoz csatlakozni kívánó kelet-közép-európai régió közös problémáit jelentik. Megoldásuk egyrészt a régió országainak összehangolt tevékenységét igényli, másrészt egy ilyen konstrukció keretében lehet nagyobb eséllyel elnyerni az EU támogatását is. Mindehhez szük-. ségszerű egy belső, stabil kutatóhálózat működtetése és annak kompatibilis feltételrendszerekkel (közös kutatási filozófia, módszertan, felszerelés) való kapcsolódása a régió hasonló szervezeteihez. Mivel Magyarország a térségben centrális természet- és környezetföldrajzi helyzetben van, e tény előnyös lehetőséget kínál a fenti feladatok nemzetközi szintű koordinálására"