Széchenyi és Bolyai szellemében a magyar tudomány napja és a tudomány világnapja [antikvár]

"A tudomány pedig hasonló egy hegyhez, amelyre többen különböző oldalról felmennek. Minél magasabbra hágnak, annál nagyobb, tágasabb látókört nyernek, de annál inkább közelednek is egymáshoz, és amikor a hegy csúcsára érnek, együtt vannak, és kezet nyújtanak egymásnak." 1996-ban a Millecentenáriumi Tudóstalálkozóra Eötvös József fenti képe szerint gyűltek össze a világból a magyar tudósok, feltalálók, mérnökök, orvosok, vállalkozók, hogy együtt keressék itthoni társaikkal a globalizálódó világ minden korábbit felülmúló kihívásaira a feleleteket. Hogyan tudunk helytállni a jövőben a világ versengő országai között? Mit tehetünk és mit tegyünk, hogy a harmadik évezred sikeres nemzetei közt legyünk? A tanácskozás eredményeit zárónyilatkozatban összegeztük, mely azon felismerés rögzítésével kezdődött, hogy a tudás társadalmáé a jövő és hogy Magyarország jövője a kultúrán áll, vagy bukik. Ezért a Tudóstalálkozó javaslatai között első helyre tettük, hogy a kormányzat állítsa tevékenységének tengelyébe a magyar nép tudásának, szakértelmének ápolását, növelését és ennek jelképteremtő gesztusaként legyen évről évre országszerte megünnepelt Tudomány Napja, legyen rangos matematikai és interdiszciplináris Bolyai-díj és legyen magyar tudóspanteon, emlékhelyek, utcák, terek, szobrok őrizzék az alkotó magyarok géniuszát.