Szentföld I-II. [antikvár]

Gyermekkorom nem utolsó szent érzése volt: édesanyám rendelkezéséből néhány cserép cineraliát és jácintot vinni nagycsütörtökön a Szentsír díszítéséhez... Talán ez érzéshez hasonlíthatnám legtalálóbban emez érzelmemet, mellyel útnak bocsátom, hívő magyar lelkek elé helyezem, a két kötetből álló munkát: A Szentföld-et. Valóban a Szentsír dicsőségére összeállított virágcsokor ez. Kiváló tollú íróink gazdag és szép lelkük legjava virágait adták össze csokornak, az Üdvözítő Ú Jézus és szülőföldjének dicsőítésére és méltatására. Legyen érte jutalmuk az Úr Jézus szeretet. A nagy halott: Prohászka püspök hagyatékából is kötöttem csokrunkba meleg szavakat, melyek valóban látnoki erővel hatnak... Hittel reménylem, hogy a magyar írók, költők, tudósok, zarándokok, főpapok és egyszerű hívők eme csokra méltó és nagy dísze lesz a Szentsírnak ... A meghalt, de e sírból dicsőségesen feltámadt Jézus szerető és jóságos tekintete pihen e csokron... Rövidesen (1933-ban) ránk köszön az üdvözítő halálának és dicsőséges feltámadásának ezerkilencszázadik esztendeje.