Bővebb ismertető
A kuruc szabadságharc leverése után a katolikus egyház, árulásának jutalmául, a leghatalmasabb tényező lett az országban. A gyarmatosító hatalom maradéktalanul csak a főpapságban bízott, mert az a szabadságharc alatt is őt támogatta. A Habsburg befolyás növekedésével szaporodtak a szentháromság-szobrok, búcsújárások, Mária-kongregációk, csodatevő Mária-képek. Magyarország gyarmattá és Regnum Máriánummá lett. ...a katolikus egyház... nálunk úgyszólva második aranykorát éli... Az egész légkört mintha tömjén illata töltené be. A katolicizmus eszmei fegyver volt a Habsburgok kezében az elégedetlenek ellen és a földesurak kezében a jobbágyok ellen, fokozottabb kifosztásukra. Az 1780-as években a katolikus papok száma 14 ezer körül volt, minden ötszázadik lakosra jutott egy pap, vagy egy szerzetes. A főpapság volt az első rend az országgyűlésen, a prímás úgyszólván részese volt a királyi felségjogoknak, ugyanúgy voltak adómentes jobbágyai, mint a királynak. A főpapság bent ült a legfőbb állami és megyei hivatalokban, kezében tartotta az oktatást, jövedelme vetekedett a leggazdagabb főurakéval. Az esztergomi érsek évi tiszta jövedelme 360 ezer Ft volt. A nem-katolikus jobbágyoktól is beszedték erőszakkal a tizedet és az egyéb egyházi szolgáltatásokat. A lelki terror az országban hatalmas méreteket öltött. A halálos betegeket kényszerítették a katolikus papok fogadására, a református halottakat nem engedték addig eltemetni, míg ki nem fizették értük a stólát. Gyermekeket raboltak és egész községek lakóit űzték a pusztába, így kergették el földjükről Foktű, Erdőd, Tisza-örs parasztjait. Mária kongregációk, búcsújárások, körmenetek terjesztették a babonát és fosztogatták a népet.