Történet, történettanítás és szociologia [antikvár]

Szeretnék e sorokban rámutatni egy közkeletű tévedésre, mely míg egyfelől sok embert megakadályoz abban, hogy a történelmi megismerés valódi természetét és sajátos értékét felismerje, addig másfelől gyökere mindazon kísérleteknek, melyek a történelmi és társadalmi élet lényegét egy elvont, rendszeres tudomány formuláiban vélik kifejezhetőnek. Legutóbb e tévedés nálunk paedagogiai vonatkozásban ütötte föl fejét. Reformjavaslatokra vezetett, melyek a mai alakjában csonkának vélt történettanítást szükségképen egy általános szociologiai kurzus által tartják kiegészítendőnek. Azt hiszik ugyanis - ez az ismerettani tévedés - hogy az elbeszélő történetírás, az, mely a «wie es eigentlich gewesen ist» elmondására törekszik, semmivel sem több, mint konkrét, individuális tények sorozata; iskolai megjelenésében tehát - ez a didaktikai tévedés - a tanítás műszavaival élve: puszta ténybemutatás, legjobb esetben tényelrendezés, a methodika által előírt útnak legalsó, magábanvéve elégtelen és kiegészítésere szoruló fokozta.