Világok keletkezése/A származástan mai állása [antikvár]

Részlet a könyvből: A dolgok kezdete egyike azoknak a kérdéseknek, amelyek már a legrégibb idők óta igen élénken foglalkoztatják az emberi elmét. Nincs nép, amely mondáiban ne foglalkoznék a világ teremtésével, a szerves élet és különösen az emberi nem első fellépésével. Az összes vallásos rendszerek tartalmaznak ily teremtési mondákat. A dolgok kezdetén az álomnélküli alvás sötétségébe burkolva létezett a világ, mondja az indus monda. Majd a felfoghatatlan Brahma elhatározza, hogy megteremti önmagát és a világot. Egy tojást alkot, amelyben nehány billió évig nyugszik, majd gondolatának erejével kettéválasztja, megalkotja belőle az eget és földet s ezután létrehozza mindazt, ami az égen és földön van. A zsidó-keresztény mitológiában is éppen így az isteni önkény hozza létre a semmiből a világot. "Kezdetben teremté az isten az eget és a földet", mondja a biblia minden bevezetés nélkül. Majd a puszta és sötét világban, mely fölött az ő szelleme lebegett, megteremti a világosságot, elválasztja a vizet a szárazföldtől, létrehozza az égitesteket, benépesíti a földet, a vizeket és levegőt, majd végül megalkotja a föld porából az embert. A görögöknél is a szerkezettelen semmi, az alak nélkül való chaos képezi a dolgok kezdetét. Belőle jönnek létre Uranos és Gaja, az ég és a föld, akiknek házasságából születnek az istenek és titánok, a természeti erők képviselői.