Bővebb ismertető
Az ipar- és agrártörténeti muzeológia kérdései a történész-muzeológusok konferenciájánAz uj - és legújabb korral foglalkozó történész-muzeológusok 1973. december 19-20-án tartották 1973. évi második továbbképzési konferenciájukat Budapesten. A résztvevők megvitatták SZABAD-VÁRY FERENCNEK, az Országos Műszaki Muzeum főigazgatójának "Az ipartörténeti gyüjtőtevékenység fejlesztéséről" cimü referátumát, amely megjelent a Muzeumi Közlemények 1973. 1. számában, valamint dr. VLCSKO LAJOS - dr. FÜR LAJOS - FÁBIÁN GYULA kéziratban lévő " Tervezet az élelmiszer - fagazdasági gazdaságtörténeti muzeumi tevékenység fejlesztésére" cimü előterjesztését.A konferenciát HETES TIBOR, a Magyar Munkásmozgalmi Muzeum főigazgatóhelyettese nyitotta meg a történeti muzeológia országos szakfelügyelete nevében. Vitainditóként felvetett néhány, a két referátummal kapcsolatos gondolatot. UtS.lt annak a jelentőségére, amelyet e két muzeológiailag is elsőrendűen fontos terület betölthet. Olyan szakmuzeológiákról van szó, amelyeknek létjogosultságát a marxista klasszikusoknak a gazdasági szféráról alkotott nézetei alapozzák meg. Marx közismert mondását idézve amely szerint a gazdasági korszakokat nem az különbözteti meg, hogy mit, hanem hogy hogyan, milyen munkaeszközökkel termelnek , aláhúzta e muzeológiai munka fontosságát. Gyűjtemények, ipartörténeti műemlékek jelzik hagyományait, és számtalan jel mutat arra, hogy a fejlett tőkésországokban is felismerték fontosságát. Hivatkozik K. Hudson: Industrial Archeology c. könyvére és megállapításaira. Maga a terminológia "ipari régészet" is érdekes, és Angliában már 1962-ben meghatározták célkitűzését is, amely nem más, mint az ipari forradalom korai emlékeinek tanulmányozása. Idézte a szerzőt azzal kapcsolatban, hogy az "ipari régészet" azért hatott nóvumként, mert a régészet szót "a részek legaktivabb és leglátványosabb csoportja, az ásatásokat végzők" kisajátitották. "Ez a folyamat-folytatja a szerző ma már odáig haladt előre, hogy a legtöbb ma élő ember képzeletében a régészet csaknem szinonimmá vált a történelem előtti emlékek kiásásával.