Hágár országa [antikvár]

Hágár országa - a középkorban az európai zsidók új-héber nyelven így emlegették a Duna mentén elterülő Magyarországot és az ott élő közösséget. Az elnevezés egy korabeli zsidó szokáshoz kötődik: a népek nevét, a hangzásbeli hasonlóság alapján, valamely ószövetségi személynévhez kapcsolták. Hungária így kapta a Hágár (Ábrahám gyermekének anyja) nevet. Hágár országa a középkorban egyre ismertebb lett a zsidóság körében, mivel az akkori magyar törvénykezésben Európában egyedülálló vallási és etnikai tolerancia érvényesült. A Hágár országa erről a korszakról és az utána következő évszázadok magyar-zsidó társadalmi és kulturális együttéléséről nyújt átfogó képet. „A magyarországi zsidóknak minden okuk megvolt a büszkeségre. A zsidó könyvek bővelkednek példákban. Vallási gondolkodók, társadalomkritikusok, tudósok, újságírók, orvosok, a zsidóság látnokai, a törvény értelmezői, a zsidóság védelmezői, harcos politikusok, művészek, zeneszerzők és zenészek voltak közöttük. Ebben a könyvben, mely jóllehet, megkésve, összehozza őket, és kegyelettel adózik emléküknek, az őket megillető helyre kerültek." Elie Wiesel író, Nobel-békedíjas (1986)