A Budapesti Orvostudományi Egyetemen végzett orvostanhallgatók jegyzéke 1951-1969 [antikvár]

Sok évtizedes adósságot törlesztünk a most útjára bocsátott sorozattal. Egyetemünk, eltérően a kontinens más nagymúltú egyetemeitől, mindeddig nem tette közzé a falai közt végzett hallgatók jegyzékét, jóllehet ezek a dokumentumok az intézmény alapításáig visszamenően szerencsés módon fennmaradtak. Egyedül Hőgyes Endre publikálta 1896-ban kiadott millenniumi emlékkönyvében az orvoskaron addig végzett orvosok névsorát. Azonban ez sem tekinthető teljesnek, hiszen a név mellett Hőgyes csak a születési helyet tűntette fel, ráadásul a karon nemcsak orvosokat, hanem gyógyszerészeket, sebészeket, szülészmestereket stb. is képeztek, akik teljesen kimaradtak a felsorolásból. Ezért vettük tervbe a promóciós könyvek teljes, szöveghű kiadását, a kezdetekig visszamenően, hiszen egy felsőoktatási intézmény rangját nemcsak az ott végzett tudományos munka színvonala, hanem az onnan kikerülő szakemberek is adják. Elsőként az 1951-1969 közötti éveket választottuk, az önálló egyetemmé válástól a Semmelweis nevének felvételéig tartó korszakot.E rövid periódusban az egyetem addigi történetének legnagyobb szervezeti változásait élte meg. 1949-től kezdve a magyar felsőoktatás egymást követő reformok során ment keresztül. A Minisztertanács 1950 végén, szakítva a korábbi gyakorlattal és hagyományokkal, határozott a szakminisztériumok alá rendelt szakegyetemek létrehozásáról. Ezt részben új intézmények alapításával, részben már meglévők megbontásával kívánták elérni. Az átszervezések során a 30-as évek szovjet felsőoktatási rendszerét vették modellnek, tekintet nélkül arra, hogy az azóta eltelt idő alatt ezt már a Szovjetúnióban is jelentősen módosították, visszaállítva a felsőoktatás egységes irányítását. Az akció befejezésének határidejét 1951. február 1-re tűzték ki. Ennek keretében történt meg a tudományegyetemek orvoskarainak leválasztása és önálló egyetemekké alakítása. Ezzel párhuzamosan az új orvosegyetemek többé nem a Vallás- és Közoktatási, hanem az újonnan felállított Egészségügyi Minisztérium alárendeltségébe tartoztak. 1951. február 1-től tehát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Orvostudományi Kara mint önálló Budapesti Orvostudományi Egyetem folytatta működését, élén a továbbra is dékáni címet viselő, de gyakorlatilag rektori hatáskörű Gegesi Kiss Pállal. Néhány évvel később, 1955. augusztus 13-án került sor az addig tagolatlan egyetem háromkarúvá való átszervezésére. Az addigi orvoskar Általános Orvostudományi Kar néven létezett tovább, mellette pedig megalakult a Fogorvostudományi és a Gyógyszerész Kar. Ez utóbbi 1962-ben változtatta nevét Gyógyszerésztudományi Karra. Szeptember 1-én hivatalosan is felállt a rektorátus, ettől kezdve az egyetemet rektor, rektorhelyettesek, három dékán és dékánhelyettesek vezetik. Lezárult az egyetem átszervezése.