Bővebb ismertető
A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem rövid története
A magyarországi kerteszet történetének első emlékei az Árpád-házi királyok korába vezetnek, amikor már figyelemreméltó királyi kertek alakultak ki. Hazánk kertészete a 16-17. században európai viszonylatban is jelentőssé vált, erőteljesebb fejlődés azonban csak a 19. század közepétől következett be.
A 18. század végén, a 19. század elején már adtak elő kertészeti ismereteket is a pesti egyetemen, illetve Keszthelyen és Magyaróváron is melléktárgyként oktatták.
A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem első jogelőd intézménye az Entz Ferenc által Pesten létesített magániskola volt, amely Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézet néven működött 1853 és 1860 között. Tanulmányi ideje 3 év volt, minden 14. életévét betöltött jelentkező felvételt nyerhetett. Az oktatás magyar és német nyelven folyt.
Az intézmény rövid időn belül igen népszerűvé vált; a megnövekedett igényeket az adott formában már nem tudta kielégíteni. Ezért az Országos Magyar Gazdasági Egyesület /OMGE/ 1860-ban átvette, majd Vincellér- és Kertészképző Gyakorlati Tanintézetté szervezte át. Az új tanintézet részben a Lágymányosra, részben a mai Egyetem területére települt át. Az oktatás célja, a gyakorlati szakemberek képzése, továbbra is változatlan maradt. 1864-től a meglévő 3 éves tanfolyammal párhuzamosan 1 éves borásztanfolyamot szerveztek. Ez a változás a következő évben az iskola nevében is megmutatkozott: Vincellér-, Kertész- és Pincemestereket Képző Gyakorlati Tanintézetként működött tovább. Ezt az intézményt 1869-ben ismét átszervezték. A meglévő területeken a zöldségtermesztés részére nem volt megfelelő a talajadottság, ezért ezt a részt Istvántelekre költöztették, a megmaradt rész pedig az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Budai Vincelléreket és Pincemestereket Képző Tanintézet nevet vette fel. A képzési idő 2 évre változott végzősök.