A könyv és a könyvtár szerepe a nevelő-oktató munkában [antikvár]

Részlet: HORVÁTH LAJOS: Megnyitó Kedves Külföldi és Hazai Vendégeink! Tisztelt Elvtársnők és Elvtársak! A Nemzetközi Könyvév első hazai országos rendezvénye alkalmából meleg szeretettel és nagyrabecsüléssel köszöntöm Önöket a rendező szervek nevében a hetedszer sorra kerülő Balatoni Beszélgetések rendezvénysorozata keretében. A Művelődésügyi Minisztériumba Somogy, megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és Művelődésügyi Osztálya, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, a kaposvári Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, a Tanítóképző Intézet, a Pedagógusok Szakszervezete Somogy megyei Bizottsága, a Magyar Pedagógiai Társaság Somogy megyei Tagozata és a siófoki Városi Tanács Végrehajtóbizottsága Művelődésügyi Osztálya azzal a reménnyel rendezte meg a mai nappal kez dődő Balatoni Beszélgetések hármas rendezvénysorát, hogy olyan közoktatási, közművelődési és gyermekvédelmi tanácskozásoknak ad helyet itt, a Balaton somogyi fővárosában, amelyeknek témái a kulturális élet különböző területén dolgozó szakembereket a világnak szinte minden táján erősen foglalkoztatják. Közismert dolog, hogy a híradástechnika rohamos fejlődésével az emberiség egyre könnyebben és kényelmesebben juthat hozzá azokhoz az ismeretekhez, amelyek a világban történő mindennapos eseményekről tájékoztatják. A televizió naponta megismétlődő képsorai és adásai, a rádió szinte megszakítás nélküli műsora nemcsak azzal a haszonnal járnak, hogy a müveit embert állandóan tájékoztatják a világban történő eseményekről, a tudomány, a művészet, a technika legújabb eseményeiről, hanem azt a mérhetetlen kulturális veszélyt is magukban rejtik, hogy az emberek széles tömegeit leszoktatják az elmélyültebb vizsgálódásról, az önálló ismeret- vagy élményszerzés nemes törekvéseiről, a gondolkodás és töprengés olyan alkalmairól és lehetőségeiről, amelyek előbbreviszik az életet, s amelyekért egykor a "homo sapiens", a bölcs ember nevet kiérdemeltük a tudós elődöktől. Röviden és egyszerűen szólva: sokan azt mondják, hogy veszélyben a betű, a könyv, az olvasás s a vele járó sok szellemi fáradság, öröm, alkotási láz és teremtő gondolat, amelyet az emberiség legjobbjai mindnyájunk számára évezredek alatt könyvbe véstek, hogy mi is átérezzük azokat, és hasonlóak legyünk gondolatban, érzelmekben és szándékokban alkotóikhoz. Nem kétséges, hogy az emberi kulturálódásban a beszéd kialakulása mellett a betű- és a könyvnyomtatás jelentette azt a gigászi lépést, amellyel megkezdhettük a tömegkultúra kialakítását. Gutenberg metszett betűi forradalmi érdemüek voltak az emberiség előrehaladásának utján. S most ugy látszik, mintha a betű, a könyv veszítene jelentőségéből, uniformizált kép- és hangsorok veszi át ősi szerepét. Az egyiket szinte behunyt szemmel is megérthetjük, a másikat akár bedugott füllel is élvezhetjük. Azt hiszem, ennek a tanácskozásnak minden egyes résztvevője tudja, hogy csalóka értelem ez, hamis élvezet, mert ezen az uton a mélybe nem hatolhatunk.