A kultúra csarnokai I-III. [antikvár]

BEVEZETES A társadalmi-kulturális intézmények szerepéről A társadalomtudományi kutatások, a történetírás figyelme mindinkább az egyes társadalmi osztályok és rétegek fejlődéstörténete, életmódjának történeti alakulása, a társadalmi tudat szerkezete s az azt befolyásoló kulturális tényezők felé fordul. Előtérbe kerül a tartós társadalmi funkciók elemzése. Ezek sorában helyezkednek el, fontos társadalomszervező szerepet betöltve, a társas élet keretei közötti kulturális kommunikáció intézményrendszerei, a társadalmi-kulturális mozgalmak, szervezetek, intézmények mint az értékek közvetítésének és rögzítésének színterei. Ezek az intézmények történelmileg nagy szerepet játszottak (és töltenek be ma is) az osztály-és rétegszerveződésben. A különböző társadalmi rétegeket tömörítő körök, egyletek, mozgalmak művelődési szerepköre szorosan összefonódott és összefonódik politikai, társadalmi, gazdasági törekvésekkel, de ezzel együtt nagy részük olyan kulturális tevékenységet is folytatott, illet\'e folytat, amely a mai értelemben vett művelődési otthon vagy a közművelődési könyvtár funkciói közé tartozik. A pedagógiai gondolkodás világszerte mind nagyobb fontosságot tulajdonít az iskola mellett a különböző iskolán kívüli oktatási és nevelési intézményeknek, szervezeteknek, s ezek sorában a művelődési otthon jellegű intézményeknek. Ez utóbbiaknak napjainkban és a jövőben is érvényes közművelődési jelentőségét megg)'ő-zően összegezi Antonina Kloskowska lengyel szociológus: „Semmiféle, kizárólag a tömegkommunikációs eszközök segítségével történő erőfeszítés nem elegendő ahhoz, hogy a közönség választását és ítéletét érdeklődési irányának alapvető megváltoztatása felé terelje. Ennek a célnak a sikeres eléréséhez szükség van a közvetlen nevelő hatásra, amely a hivatalos művelődési intézmények közvetítésével valósul meg, de amelyeket a szocializálás más, különféle tényezői, a formális és informális csoportok, az egykorúak csoportjai, klubok, népművelési tanfolyamok is támogatnak."' Úgy vélem, hogy az intézmények szerepkörét megítélő jelenlegi felfogásokat, de a jövőjüket illetően is tanulságokkal szolgálhat az intézménytípus történelmi kialakulásának fblvázolása. Az intézmények jellege történelmi megvalósulásában olyannyira sokféle, hogy bemutatása óhatatlanul csak egyfajta „parttalanság" vállalásával, többféle nézőpont egyeztetésével kísérelhető meg. Másképpen arról van szó, amit Ágh Attila a következőképpen fogalmazott meg: „A kultúragazdaságtant felfoghatjuk ugyan a kulturális intézmények gazdaságtanaként, de csak a ráfordítás oldaláról, hiszen mihelyt felvetjük a megtérülés kérdését, a zárt modell azonnal felbomlik, és a társadalmi élet legkülönbözőbb területein jelentkezik a hatékonyság problémája. Hasonló a helyzet a művelődésszociológiával is, amely a lábát szilárdan megvetheti a műveltségszintek empirikus vizsgálataiban, de amikor a művelődési intézmények társadalmi struktúrájának vizsgálatáig jut el, tárgya szükségképpen az intézmények és