A kultúra világa [antikvár]

I. Szempontok, célok, ajánlások Szarka László Kisebbség és kultúra A kulturális Intézmények szerepe a közösségépítésben A kisebbségi közösségek fennmaradásának, versenyképességének általában öt feltételét szokás megnevezni: a minél teljesebb jogegyenlőség, a többség-kisebbség viszony konfliktusainak megfelelő kezelése, az asszimilációs és migrációs veszteségek minimalizálása, az anyanyelvi oktatás, illetve az anyanyelvi kulturális élet nélkül igen nehéz elképzelni az etnikai, nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek közösségi életét. A kisebbségi léthelyzetekben, amikor az állam által működtetett szociális, oktatási, kulturális stb. intézményrendszer rendszerint elsősorban a többségi nemzet igényeit veszi figyelembe, különös jelentősége van az anyanyelvi oktatás, a kultúra és a közművelődés intézményesülésének. Minden olyan etnikai, nemzeti kisebbség számára, amelynek létjogosultságát, közösségszerveződését, önkormányzati törekvéseit alapvetően a többségtől eltérő anyanyelvi kultúra védelme és fejlesztése teszi indokolttá, elsődleges fontosságú az önálló oktatási és kulturális intézményrendszer kialakítása. Ebben a két szférában négyféle intézményszerkezet alakulhatott ki: tisztán állami fenntartású intézmények jellemezték a pártállami időszakot, illetve az önerőből intézményfenntartásra nem igazán képes közösségek oktatását, kultúráját. A másik végletet az állam teljes kivonulása, illetve elzárkózása nyomán előálló helyzet jelenti. Ezt látjuk egyik-másik kisebbségi alrendszerben, például a kisebbségi magyar közművelődés nagyobbik részében. A közbülső két szerkezettípust az állami, önkormányzati, egyesületi-alapítványi, illetve az egyházi fenntartók különböző állami vagy civil túlsúlyú részesedési aránya jellemzi.' A kisebbségi magyar kultúra és közművelődés sajátosságait elemző művelödésszociolőgiai szakirodalom részben az intézményesülés folyamatára, részben pedig a civil szféra és az állami szféra viszonyának módosulására koncentrált. Bíró A. Zoltán: Intézményesülési folyamatok a romániai magyar társadalomban 1998-1995 között. In: Stratégiák vagy kényszerpályák? Pro Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1998. Emellett természetesen az intézményrendszer alapadatait rögzítő, illetve az intézményrendszer regionális sajátosságaival foglalkozó munkákat is igyekeztünk figyelembe venni. Tóth Ágnes (szerk.): Magyar szervezetek a világban (3. bővített kiadás). Marketing Igazgatóság, Budapest, 1995. (Tóth Ágnes adatgyűjtése jelenti az MTI külföldi magyar szervezeti adatbázisának az alapját, és ő is szerkeszti a http://www.mti.hu/magyarsag portált.) Regionális példa: Gyüre Lajos (szerk.): A magyar kultúra 50 éve Kelet-Szlovákiában. Kosice, 1968.