A magyarországi muzeális intézmények működési adataiból [antikvár]

Részlet:"a múzeumokról 2000-benVáltozott-e a világ körülöttünk egy év alatt, változtak-e a múzeumoknak, a múzeumok munkatársainak, s legfőképp maguknak a múzeumokban őrizendő értékeknek az életfeltételei?Változó igények, változó intézménytípusokAz Európai Unióhoz történő csatlakozás kapcsán megjelenő külső igények és általában a globalizációs tendenciák egyre erősebb honi jelenléte a múzeumügyet is szükségszerűen meg kell, hogy érintse. - A nemzetközivé váló árutermelés és kereskedelem, s az egész világot behálózó mediatizált (szinkron) információközvetítés joggal ébresztheti a zártabb kis közösségek tagjaiban a globalizációtól való félelem érzetét, a helyi, hagyományos kultúrák egyre erősebb veszélyeztetettség-tudatát. E veszélyérzet, persze, a csendes betagozódás-feloldódás, vagy az agresszív ellenállás-önvédelem1 mellett - a pozitív példák alapján - az értékmegőrző, értékközvetítő cselekvés és magatartás kimunkálására, követésére is inspirálhat bennünket, s nem a kultúravesztés lehetősége előtti kiszolgáltatottságra. Amennyiben a helyi közösségeknek (ezek legelemibb részeként a kis településeknek) elegendő önmegtartó erejük van, s a társadalom egésze, maga az államszervezet felismeri: e közösségek identitástudatának (táji, történeti jelenléte folyamatosságának) a támogatása egyúttal az egész nemzeti közösség erősítése, úgy a globalizáció által elszenvedhető veszteség lényegesen csökkenthető. - Az arca vesztett, sajátosságaiban egyre inkább felszámolódó lokális közösségek lehetősége, bár nem lehetetlen rémkép, nem is szükségszerű következménye a globalizációnak. - Magától értetődően az európai országok kulturális politikája külön-külön nagyon sok tekintetben nem azonos az Európai Unió kulturális politikájával, s a hagyományos lokális kultúrák, - mint tudjuk - még az egyes országok saját kulturális szervezeti-működési rendszerében sem tudnak minden esetben jelenlétre-képviseletre jutni. - Az Európai Unió kultúra-koncepciójának vizsgálatát illetően elvárásainkkal nem juthatunk túl messzire, hiszen ez a szervezet indíttatását tekintve elsősorban gazdasági-kereskedelmi természetű közösség volt s máig is jobbára ez az irányultság jellemzi működését. Egyetérthetünk tehát Glatz Ferenc kérdésként megfogalmazott állításával: Miért nincs az EU-nak kultúrpolitikája?".2Az uniós törekvések és a szakmai irányultság sajátos képviselete nyomán a nemzeti kulturális politika bennünket, a múzeumügyet közvetlenül érintő területe jelenleg erős mozgásban, átalakulásban van. - A törvényi szabályozás esetlegességei, egyoldalúságai, a nemzeti kulturális örökséget érintő fogalmi differenciálatlanságai azonban még sok-sok feladatot hárítanak át a helyi közösségek képviselőire a saját örökségük védelme és fenntartása érdekében végzett munkában. Ám e helyi törekvések teremthetnek egyúttal reménységet arra, hogy az állami támogató apparátus is a valóságos igények és szükségletek előremozdítását tekinthesse igazi feladatának, mind az anyagi, mind a szak-személyi ellátottság helyzetének javítását illetően.A törvényi szabályozásban a közelmúltban a kulturális örökség domináns részévé emelkedett a régészet. - E szemléletet valamelyest felváltani látszik legújabban a műemlékügy dominancia-törekvése, amely azonban már - úgy tűnik - a régészetet is magába foglalni igyekszik, s így - üdvözölhetően - a korábbinál valamelyest szélesebb szemléleti alapra épülhet. Ami további kedvező irány, az a Széchenyi tervben megjelenő kormányzati törekvés, amely a hagyományőrzést, az idegenforgalmat-közművelődést és vállalkozási szándékot együtt kívánja képviselni és (korrekt bírálati feltételek teljesülése nyomán) magánszemélyek által is megvalósítható helyi kezdeményezések támogatása révén. (Pl: a Gazdasági Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma együttműködési megállapodása keretében kiírt SZT-TU-17 kódszámú pályázat.)3 - S ennek nyomán az Európai Unió által adott irányokat követve esetleg1 csoporthűség és csoportgyűlölet ". Csányi Vilmos: A humán viselkedéskomplexum evolúciója 69. p. - In: CsányiVilmos - Pléh Csaba - Bereczkei Tamás (szerk.): Lélek és evolóció - Osiris - Budapest - 2001. - 60-73.! Glatz Ferenc: Hét tézis az Európai Unióról és a nyelvekről - Lingua frankák, regionális lingua frankák, anyanyelvek és a német nyelv. Magyar Tudomány 2001/7. 853-860. - 854. p.www.gm.hu/szechenyi/szt-tu-17.htm - A Gazdasági Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma együttműködési megállapodása keretében a Széchenyi Terv Turizmusfejlesztési Programja megvalósítására pályázatot hirdet a technikai örökség integrált védelmének támogatására - Kódszám SZT-TU-17. -1-13 p."