Bővebb ismertető
ÚTMUTATÓ NÉPRAJZI GYŰJTEMÉNYEK ÉRTELMEZÉSÉRE
FEJŐSZOLTAN
A Néprajzi Múzeum tárgyi és archivális dokumentumállománya több mint 125 év alatt halmozódott fel. A ma csaknem negyedmillió műtárgy, több millió lap írásbeli feljegyzés, kéziratos és nyomdailag sokszorosított dokumentum, továbbá a 400 ezer darabot számláló fénykép-, illenfc diapozitiv-anyag, több ezer órányi hangfelvétel, film- és videofelvétel a magyar néprajz legnagyobb és legjelentősebb forrása. Mindaz, amit a magyar nép hagyományos műveltségéről s ennek alakulásáról tudunk, nagymértékben ennek a forrásanyagnak köszönhető. A nemzedcözi gyűjtemények pedig az emberiség kulturális változatosságának hagyományos és részben mai arculatáról nyújtanak olyan képet, mely - a mai tömegkommunikáció sajátos lehetőségeit leszámítva - nem ismerhető meg Magyarországon más forrásból, sőt ilyen mennyiségben és minőségben Közép-Európában másutt sem.
Ez a kézikönyv a múzeumi anyag rendszeres feltárását és átfogó bemutatását szolgálja. A kötet kiinduló tétele egy kettős gondolat. Egyrészt könnyű belátni, hogy a múzeum gyűjteményeinek kialakulása történeti folyamat, melynek során nem állandó, hanem nagyon is változó szakmai felfogások játszottak döntő szerepet, valamint olyan különféle objektív vagy szubjektív adottságok, mint például a raktározási feltételek, a korlátozott tárgyvásárlási források vagy a kutatók felkészültsége, emberi habitusa stb. Másrészt a múzeumi gyűjtemények kialakulásának történeti folyamata egyben meg is teremtette és folyamatosan meg is változtatta a kutatás tárgyaként meghatározott, kiválasztott „objektív" valóságot. A „népi kultúra", a világ népességének „egzotikus kultúrái" kifejezések a kutatói szemlélet és gyakorlat eredményeként jöttek létre, alakultak az idők folyamán. A kötet célja nem egyszerűen a múzeum történetének a megírása, sokkal inkább a gyűjtemények mint tudományos források, de egyben absztrakciók kialakulásának, a néprajzi anyaggyűjtés története szemléleti mintáinak a rekonstruálása.
Ebből kiindulva a kézikönyv a bevezető tanulmány után az egyes mai gyűjteményeket kezelő muzeológusok - s néhány felkért külső szakértő, egyébként a Néprajzi Múzeum egykori munkatársai - által egységes szempontrendszer^ alapján írt tanulmányai tekintik át a múzeum teljes anyagát. A fejezetek a következő három szempontra kiterjedően mutatják be a gyűjteményeket:
^ A feldolgozás szempontjait e sorok írója szóbeli egyeztetések és megbeszélések után röviden írásban is
összegezte a szerzők számára. Lásd 1. számú függelék.