kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Csupor István - A Néprajzi Múzeum Gyűjteményei [antikvár]
 
ÚTMUTATÓ NÉPRAJZI GYŰJTEMÉNYEK ÉRTELMEZÉSÉRE FEJŐSZOLTAN A Néprajzi Múzeum tárgyi és archivális dokumentumállománya több mint 125 év alatt halmozódott fel. A ma csaknem negyedmillió műtárgy, több millió lap írásbeli feljegyzés, kéziratos és nyomdailag sokszorosított dokumentum, továbbá a 400 ezer darabot számláló fénykép-, illenfc diapozitiv-anyag, több ezer órányi hangfelvétel, film- és videofelvétel a magyar néprajz legnagyobb és legjelentősebb forrása. Mindaz, amit a magyar nép...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
6080 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
ÚTMUTATÓ NÉPRAJZI GYŰJTEMÉNYEK ÉRTELMEZÉSÉRE FEJŐSZOLTAN A Néprajzi Múzeum tárgyi és archivális dokumentumállománya több mint 125 év alatt halmozódott fel. A ma csaknem negyedmillió műtárgy, több millió lap írásbeli feljegyzés, kéziratos és nyomdailag sokszorosított dokumentum, továbbá a 400 ezer darabot számláló fénykép-, illenfc diapozitiv-anyag, több ezer órányi hangfelvétel, film- és videofelvétel a magyar néprajz legnagyobb és legjelentősebb forrása. Mindaz, amit a magyar nép hagyományos műveltségéről s ennek alakulásáról tudunk, nagymértékben ennek a forrásanyagnak köszönhető. A nemzedcözi gyűjtemények pedig az emberiség kulturális változatosságának hagyományos és részben mai arculatáról nyújtanak olyan képet, mely - a mai tömegkommunikáció sajátos lehetőségeit leszámítva - nem ismerhető meg Magyarországon más forrásból, sőt ilyen mennyiségben és minőségben Közép-Európában másutt sem. Ez a kézikönyv a múzeumi anyag rendszeres feltárását és átfogó bemutatását szolgálja. A kötet kiinduló tétele egy kettős gondolat. Egyrészt könnyű belátni, hogy a múzeum gyűjteményeinek kialakulása történeti folyamat, melynek során nem állandó, hanem nagyon is változó szakmai felfogások játszottak döntő szerepet, valamint olyan különféle objektív vagy szubjektív adottságok, mint például a raktározási feltételek, a korlátozott tárgyvásárlási források vagy a kutatók felkészültsége, emberi habitusa stb. Másrészt a múzeumi gyűjtemények kialakulásának történeti folyamata egyben meg is teremtette és folyamatosan meg is változtatta a kutatás tárgyaként meghatározott, kiválasztott „objektív" valóságot. A „népi kultúra", a világ népességének „egzotikus kultúrái" kifejezések a kutatói szemlélet és gyakorlat eredményeként jöttek létre, alakultak az idők folyamán. A kötet célja nem egyszerűen a múzeum történetének a megírása, sokkal inkább a gyűjtemények mint tudományos források, de egyben absztrakciók kialakulásának, a néprajzi anyaggyűjtés története szemléleti mintáinak a rekonstruálása. Ebből kiindulva a kézikönyv a bevezető tanulmány után az egyes mai gyűjteményeket kezelő muzeológusok - s néhány felkért külső szakértő, egyébként a Néprajzi Múzeum egykori munkatársai - által egységes szempontrendszer^ alapján írt tanulmányai tekintik át a múzeum teljes anyagát. A fejezetek a következő három szempontra kiterjedően mutatják be a gyűjteményeket: ^ A feldolgozás szempontjait e sorok írója szóbeli egyeztetések és megbeszélések után röviden írásban is összegezte a szerzők számára. Lásd 1. számú függelék.
Fejér Gábor művei
Fogarasi Klára művei
Forrai Ibolya művei
Földessy Edina művei
Főzy Vilma művei
G. Szabó Zoltán művei
Gráfik Imre művei
Granasztói Péter művei
Grófik Imre művei
Katona Edit művei
Kerezsi Ágnes művei
Molnár Mária művei
Rékai Miklós művei
Sáfrány Zsuzsa művei
Selmeczi Kovács Attila művei
Szacsvay Éva művei
Szemkeő Endre művei
Szuhay Péter művei
Tari János művei
Vargyas Gábor művei
Wilhelm Gábor művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet