A tudomány évezredében [antikvár]

B ERÉNYI DÉNES Egyetemes tudományosság - magyar tudományosság Egyetemes tudományosság - magyar tudományosság, kérem szépen, tehát itt látható ez a cím, ezt próbálom meg összefoglalni, a következő pontokban: szeretnék beszélni tudományról általában, a tudomány műhelyeiről, a magyar tudomány múltjáról és jelenéről, mit jelent a magyar tudományosság, és mit teszünk érte. Ez elég ambiciózus feladat erre a rövid időre, de hát megpróbálom. A társadalom- és a természettudományok gyökerükben azonosak, azért tudományok. Miért? Mert először is mindegyik megbízható adatokon alapul, mindenféle tudomány, mindenféle tudományos megállapítás, mindenféle tudományos kutatás azzal kezdődik, hogy megbízható adatokat szerzünk egy bizonyos területről. Természetesen az adatgyűjtés módszere más és más. A történész az oklevelekből szerzi az adatokat, a néprajzos a népművészeti tárgyakat, a művészeti viselkedést kutatja, a szociológus kérdőíveken keresztül, a természettudós kísérleteket és megfigyeléseket végez. A kutatás menete is nagyjából azonos. Az adatgyűjtést egy bizonyos előfeltevéssel kezdjük el minden tudományban, és amikor az adatgyűjtés megtörténik, akkor kezdődik az adatok kiértékelése, csoportosítása. Ebből következtetéseket vonunk le, törvényeket állapítunk meg, és ezek alapján próbáljuk magyarázni, hogy miért és miként működnek ezek a törvényszerűségek. Többnyire minden tudomány így működik. Tehát nemcsak gyökerükben azonosak, hanem látjuk, hogy a tudományos kutatás menete is azonos. A tudományos munka nemcsak adatokról szól: nem nélkülözheti az intuíciót és a fantáziát sem. Én két idézetet szeretnék itt bemutatni ezzel kapcsolatban. Az egyik Polányi Mihály, ismert kémikus, a fia Nobel-díjas kémikus, ő tudomány-filozófus is volt, és a következőt állapítja meg: „A felfedezések létrejöttének szokásos körülményei és végbemenetelük általános módja kétségkívül inkább felbukkanás, mint tudatos tevékenység eredményeinek mutatja őket. Csak a rutinfeladatoknál, például a jó térképezés, különböző táblázatok elkészítésekor hagyatkoztunk csupán a szabályokra. A kutatás szabályai idevágók, nem kodifikálhatok. Akárcsak a többi magasabb művészet szabályait, ezeket is egyedül a gyakorlat testesíti meg". Nagyon érdekes, hogy a művészetet is behozza itt a tudományhoz, mert valóban, nemcsak a tudományok közösek gyökerükben, hanem bizonyos mértékig a művészet is ide tartozik. Módszerei ugyan mások, de valójában a művészet is a sajátos módszereivel a valóságot ismerteti meg. Van itt még egy rövidebb idézetem, Paul Daviestől, ez pedig a következő: „A nagy tudományos eredmények nem ritkán a képzelet csapongásának vagy hirtelen sugallatnak köszönhető". Aki