A Veszprém Megyei Levéltár ideiglenes fondjegyzéke [antikvár]

A Veszprém Megyei Levéltár új fondjegyzékét tartja kezében a kedves Olvasó. E fondjegyzék közrebocsátásával nemcsak alapvető szakmai elvárásnak kíván eleget tenni a levéltár, hanem mintegy tanúsítja: a 2005-ben birtokba vett új székházba való átköltözésével új lapot készül nyitni az intézmény történetében. Fondjegyzékünk több éves előmunkálatok, a levéltári anyag teljes egészét aprólékosan áttekintő vizsgálat (fondrevízió) és helyrajzi (topográfiai) azonosítás után, a szakmai előírások, mellett a tényszerűséggel is számoló szerkesztőmunka révén jött létre. Ez a kötet több mint három évtized után lát napvilágot. Amíg az 1973-ban sokszorosításban megjelent L kiadás 2100 törzsegységet (fondot, állagot) sorol fel 118 ritka gépelésű oldalon, addig a mostani II. kiadású fondjegyzék mintegy 5500 törzsegység alapvető adatait tartalmazza 175 oldalán. Még többet mond a levéltári anyag összterjedelmének változása: az 1973. évi 2300 iratfolyóméterrel szemben 2005 végén már 12.300 iratfolyóméter fölötti értéket rögzít a kimutatás. Ez a nagyon jelentős gyarapodás részint a másfél évtizede beköszöntött társadalmi átalakulásnak, a sok megszűnt iratképző szervtől történt tömeges iratátvételnek tulajdonítható, részint azonban az intézmény és szakemberei azon felfogásának is, amely - különösen az elődöket ért háborús veszteségeket, soha nem pótolható iratpusztulásokat látva - elemi szakmai érdeknek vallja az iratmentést. A gyarapodást lehetővé tevő fő tényezők közt a mindenkori fenntartók is feltétlenül megemlítendők, hiszen támogatásuk nélkül aligha lehetne működtetni, gondozni, sőt fejleszteni az intézményt. A két fondjegyzéket összehasonlítva, nem kevésbé fontos az a minőségi változás, amely a törzsegységek sokféleségében és a fondjegyzék felépítésében is megmutatkozik az újabb kiadvány javára. Fondjaink, állagaink gazdagodása, újabb és újabbfajta szervezetek iratanyagának bevétele, újabb gyűjtemények kialakítása - mindez egyenes következménye az iratgyarapító és a belső feltárómunkáknak. Az új fondjegyzék azonban szerkezetileg is eltér elődjétől. Az 1973-as fondjegyzéket az 1962-ben központilag kiadott szerkesztési alapelvek szerint állították össze. E fondszerkesztési alapelvek - kisebb módosításokkal - egészen a rendszerváltásig követendők és követhetők voltak, pontosabban: a rendszerváltás után egyre több gondot okozott alkalmazásuk a levéltárakban. A bizonytalanságnak végül a Levéltári Kollégium ajánlásaként 2002-ben kiadott újabb szerkesztési alapelvek vethetnek véget. Magunk is ezeket követtük a fondok rendszerének átszerkesztésében. (Kivételt a járási hivatalok besorolásánál tettünk a XXIII. fond főcsoportban. Meggyőződésünk, hogy több szakmai érv szól a járási tanácsi szervek folytatásaként való felfogásuk mellett, semmint a megyei tanácshoz történő csatolásuk mellett. Eltértünk a szerkesztési ajánlattól abban is, hogy eredeti helyükön, a pártarchívumban hagytuk a későbbi állampárt 1948 előtti, egyébként mesterségesen kialakított anyagát.) Mivel azonban a fondfőcsoportok eddigi rendszerének következetes megváltoztatására nem vállalkozhattunk még ennyi munka árán sem, a fondjegyzék jelenleg átmeneti állapotokat tükröz számos helyen. Ez a tény a fő oka annak, hogy fondjegyzékünk mint az intézmény egész anyagáról fond- és állagszinten készítendő és a törzsegységeknek a legfontosabb adatait (jelzet, cím, kor, terjedelem) rögzítő nyilvántartási segédlet, kinyilvánítottak ideiglenes összeállításnak minősül. A fondfőcsoportok rendszerében a következő fejlemények történtek a központilag ajánlott átsorolások kapcsán.