Az esztergomi érseki tartomány térképeinek katalógusa 4. [antikvár]

Az Esztergomi Főkáptalani Levéltárban 385 folyóméter iratanyagot őriznek, és a legkorábbi oklevél 1157 - ből való. A Mohács előtti iratok száma a 3000 darabot is meghaladja. Az értékes iratanyaghoz 347 térkép tartozik, melyek elsősorban a 18. század végétől folyamatos, birtokkezelési iratokhoz kapcsolódik. A főkáptalan 1900-ban közel 30 000 holdas birtokkal rendelkezett, melyhez 26 000 holdas erdőterület járult. A birtokok elsősorban Esztergom, Komárom, Nyitra, Bars és Hont megyékben voltak, de találtunk főkáptalani falvakat Somogy és Zala megyében is. A birtok 1900-ban 10 kerületből állt, Esztergom, Kőhidgyarmat, Baráti, Somogyszob, Szebelléb, Kesztölc stb. központokkal. A korabeli gyakorlatnak megfelelően a főkáptalan kezelte a papnevelő intézetek birtokait is. A pesti és esztergomi szeminárium működésének gazdasági alapját számos kis birtokrész jelentette az ország különböző területein, pl. Latkóc, Kiskomárom, Szilvásapáti, Nedasóc, Szenográd, Nagypécsely, Csénfa, Felsőbagyin stb. helységekben. A legkorábbi térképek 1727-ből maradtak fenn és a Garam-menti helységek határának elkülönítésére vonatkoznak. Találtunk térképeket II. József-féle kataszteri felmérésből, és a 19. század elején készült egy sor mezőgazdasági és úrbéri térkép is. A jobbágyfelszabadítás végrehajtására az 1850-es években került sor, amit 1861 körül tagosítás követett. Ekkor az egész uradalmat felmérték, és viszonylag egységes, de kevéssé kidolgozott mezőgazdasági és birtoktérképeket rajzoltak. Sajnos egy részük befejezetlen. A gyűjtemény legfontosabb része az erdőgazdálkodással kapcsolatos térképanyag. Az 1879:III. tc. értelmében az erdőgazdasági üzemtervek tartozékaiként általában 1:7200 méretarányban részletes térképek készültek, melyeken a szerzők feltüntették az erdők beosztását, a vágássorozatokat, erdei utakat, vasutakat, vadászházakat.