Bővebb ismertető
Integration - eine maßgebende Rolle. (Auf der Kehrseite der Mythologie steht immmer die Analyse der Bestimmung des Dichters.) 2. Die romantischen Autoren weisen die von Schiller vertretene emphatische geschiehtsphilosophische Perspektive zurück. 3. Sowohl Schiller als auch Goethe neigen noch zu einer staatstheoretischen Analyse, die (wenigstens tendentiell) von der Romantik überwunden wird. Abschließend habe ich darauf hingewiesen, daß das romantische Gesellschaftsbild zwar nicht unmittelbar aktualisiert werden kann, die herausgearbeitete gemeinsame Motive aber für alle moderne gesellschaftstheoretische Ansätze als Maßstäbe dienen können., A felvilágosodás - írja Kant - az ember kilábalása a maga okozta kiskorúságából."^ E komplex mondat középpontjában a kiskorúságból való kilábalás" fogalma áll. Hogyan képzelhetünk el egy ilyen kilábalást? Kant maga két lehetőséget különböztetett meg: a kiskorúságot egyrészt le lehet győzni egyéni és személyes akciókkal és másrészt egy kollektívum közösségi kísérleteivel. Kant véleménye szerint az egyéni útnak rendkívül sok akadálya van: Az egyes embernek nagyon nehéz a kiskorúságból kivergődnie. Valósággal megszerette, s egyelőre valóban képtelen arra, hogy a saját fejével gondolkodjék, mivel soha nem is engedték, hogy megpróbálja."^ Ennél reménytelibbnek tűnik a közösség önfelvilágosítása" az ész nyilvános használata révén. A nyilvános észhasználatot egy olyan programnak lehet tekinteni, melynek célja a felvilágosodás megvalósítása. Ez a megközelítés azonban feltételez és életre hív egy társadalomelméleti vonatkoztatási rendszert.Ez a kérdés érdekes módon nem kapott fontos szerepet a poszt-kandánus filozófiában. E korszak alapvető érdeklődése arra irányult, hogy hogyan lehet tudománnyá tenni a filozófiát. Nem annyira a privát vagy a nyilvános ész használata állt a középpontban, mint inkább a filozófiai ész" felvilágosítása. Ez a célkitűzés az elméletalkotás kér-Immanuel Kant: Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás?"; in: uő: A vallás a puszta ész határain belül és más írások. Gondolat Kiadó 1974. 80. (Ford.: Vidrá-nyi Katalin.)^I. m. 81.