Bevezetés a katalogizáláselméletbe [antikvár]

Részlet:1. A KATALOGIZÁLÁS JELENTOSEGEROLEz a fejezet arra igyekszik választ adni, hogy a katalogizálás ismeretkörében való tájékozódásra forditott munka arányban áll-e a katalogizálás jelentőségével.A társadalmi tudás vagy memória, azaz az emberiség által létrehozott ismeretek összessége és a felhasznál^.k-özött, ha a társadalmi tudást a dokumentumok közvetítik, lényegében kiiktathatatlan organizmus a tájékoztatás.Tájékoztatásnak azt a könyvtári-bibliográfiai és dokumentációs tevékenységet nevezzük, amely a dokumentumok világában való eligazodást biztosítja.A katalogizáláson egy adott dokumentumról a cimleirat elkészítésének és a cimleiratokból összeálló betűrendes szerzői és cimrendszós katalógus építésének folyamatát értjük. A kifejezés tartalmának leszűkítése a fenti két folyamatra nem egyetemes a szakirodalomban; nem ritkán a formai és tárgyi feltárás komplex együttesét jelölik vele.A katalogizálás primer terméke a cimleirat a tájékoztatás egészében mindenütt használt épitő elem, szekunder terméke a betűrendes szerzői és cimrendszós katalógus - napjainkban elfogadottan - az első fokú tájékoztatási eszköz. (Ezzel nélkülözhetetlenségét hangsúlyozzuk ki, s nem azt állítjuk, hogy a felhasználó számára mindig elsőrangú szerepe van.) A katalogizálást - tehát ezt az alapműveletet a következő fejtegetések során mindig bele kell értenünk a tájékoztatás körébe.A dokumentumok világa és az ember közötti kapcsolat létrehozásában a tájékoztatás jelentősége megvilágítást igényel általánosságban és kiemelten egyes minősített eseteiben.