Centralizációs törekvések a hazai közművelődési könyvtárakban [antikvár]

Tanulmánygyűjteményünket azzal a céllal adjuk közre, hogy segítséget nyújtsunk a szakembereknek, akik valamilyen módon részt vállaltak a közművelődési könyvtári ellátás továbbfejlesztésének munkálataiból, keresik a kis települések, a kulturális fehér foltok ellátásának központi lehetőségeit, a társadalom rendelkezésére álló szellemi és anyagi javak könyvtári felhasználásának hatékonyabb formáit.Mint ismeretes, a könyvtári centralizáció fogalma a szovjet könyvtári átszervezések, párthatározatok és állami intézkedések nyomán, 1974 után bukkant fel a magyar szaksajtóban, meghatározott helyi-történelmi jelentéssel. Tévednénk azonban, ha azt gondolnánk, a szovjet tapasztalatok tanulmányozásában valamiféle utánzás, idegen minták másolása jut kifejezésre. A központi ellátási forma nem idegen a magyar könyvtárügytől (már a Tanácsköztársaság könyvtárpolitikájának is egyik - sajnos, csak tervezetben maradt - eleme volt), a központosítási lehetőségek kiaknázására törekvés a magyar könyvtárügy belső fejlődéséből fakad. Hogy ez a probléma az ötvenes évek eleje óta szinte szünet nélkül foglalkoztatja a magyar szakembereket, könyvtárosokat, tervezőket, arról a kötet végén található bibliográfia is tanúskodik. Történelmi véletlen, hogy a magyarországi központi ellátási kezdeményezések időben összekapcsolódhattak a szovjet könyvtári reformokkal, s ezáltal nagyobb nyomatékot kaptak.