Értekezések 1960 [antikvár]

A PÉCSI MECSEK KARSZTVIZÉNEK HIDRODINAMIKAI SAJÁTOSSÁGAI A FOKOZOTTABB HASZNOSÍTÁS MÓDOZATAI Dr. Szabó Pál Zoltán Pécs nagjarányú fejlődése a víztermelés minden lehető módon való fokozását követeli meg. A Mohács—Pécs viszonylatában épült Dunai Vízmű elsősorban a pécsi új hőerőmű igényét hivatott kielégíteni, mód nyílik azonban általa az egj^re növekedő más természetű vízigények részbeni kielégítésére is. A Dunai Vízmű létesítése azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy Pécsett a vízkérdést le lehet venni a napirendről. Épp ezért helytelen lenne, ha a víztermelés fokozására irányuló kutatásokat Pécs környékén, a Mecsek hegységben, akár átmenetileg is, szüneteltetni kellene. Ellenkezőleg, amennyire csak a lehetőségek megengedik, a város környékének különböző keletkezésű és eltérő vízháztartású geológiai képződményeiből, nem utolsó sorban a Mecsek hegység karsztos mészkövéből kell, káros beavatkozás nélkül, az igényelt vízmennyiség egy részét kitermelni. A pécsi Tettye-forrás a városalapítás óta szolgálja Sopianae, Quinque Ecclesiae, Pécs egyre növekvő vízellátását. Erről másutt már részletesen megemlékeztünk. Ezúttal a Tettye-forrás, részben a tettyei karszvízkutató akna vízfeltárásának legfőbb hidrológiai sajátosságait vizsgáljuk a vízgyűjtő hegységi háttér tanulmányozásával. Vizsgálatunk kiterjed a szökevényforrásokra is, melyek a magas helyzetű mészkőkomplexusból, a mészkő keretét alkotó vízzáró képződmények szerkezetileg roncsolt szakaszain távoznak el. A szökevényvizeket az eddigi kutatások többnyire elhanyagolták. A Tettye-forrás (az 1. sz. térképen TF) a Pécsi síkság felett mintegy lOOm magasságban, a tenger színe felett pedig 233 m-en, triász időszaki anizusi mészkőből (T,,j) fakad. E karsztforrás fakadásának viszonylagosan magas fekvése lényeges sajátosság, melyet minden további Pécs vidéki karsztvízkutatásnál döntően figyelemlje kell vennünk. A Pécs felé vonuló karsztvizek abból a csapadékmennyiségből táplálkoznak, amely a Tettyétől az 534 m magas Misinán (M) keresztül a 612 m magas Tubesig (T), illetve a Lapisnak (L) nevezett karsztos területig terjedő felületre hullik. A Pécsi Mecsek karsztvízgyűjtő területe, a Misina —Tubes gerincétől északra fekvő területet is számítva, kereken 13 km^. Ez azonban a gyűjtött vízmennyiségnek csak bizonyos részét adja át a Tettye-forrás-nak, annak jelentékeny mennyisége a karsztos tárolókőzetből különféle (I) 5