Fond- és állagjegyzék [antikvár]

A levéltár történeteA megalakulás előzményeiA Habsburg Birodalomhoz tartozásunk négy évszázada alatt az ország életére vonatkozó legfontosabb döntések Bécsben születtek, és ezek iratai is ott maradtak, ebből eredően a magyar katonai múlt, a magyar hadtörténelem írásos emlékei is Bécsben őriztettek. A Habsburgok ún. dunai monarchiája államhatalmi szerveinek kiépítése kapcsán hozta létre I. Ferdinánd király 1556-ban az Udvari Haditanácsot - Hofkriegsrat - a katonai ügyek intézésre, amely azután állandó és önálló udvari hivatallá fejlődött. Ez időtől vált rendszeressé az iratok gyűjtése, lajstromozása a hivatalban, 1564-től több alkalommal adtak ki irodai szabályzatokat, amelyek előírták az iratok kezelésének módját. Néhány évtized elteltével szükségessé vált a levéltári tevékenység elválasztása az irodai szolgálattól, mert az iratok mennyisége jelentősen megnövekedett. Savoyai Jenő herceg javaslatára I. József császár 1711. április 4-én kinevezte az első levéltárost Bernhard Rosenbaum személyében. Ekkortól számítóddik a Kriegsarchiv története, amely a kezdeti években Hofkriegsrätliches Archiv, Archivum bellicum, Hofkriegskanzlei-Archiv, Archivariat der Hofkriegskanzlei néven szerepelt. A Mária Terézia által megszerveztetett központi levéltárba nem tagolták be a katonai iratokat, hanem - Károly főherceg általános hadseregreformja keretében - az Udvari Haditanács regisztratúrájából létrehozták a katonai szaklevéltárat, amely Ferenc császár 1801. március 23-án kelt rendelete értelmében Kriegsarchiv - Hadilevéltár - néven működött. (Az új levéltárnak a gyűjtésén, a rendszerezésen túl az iratok hadtudományi kiértékelése is feladatkörébe tartozott.) E katonai levéltár volt hivatott a magyar hadtörténelem írásos emlékei gyűjtésére és őrzésére.