Iskolai könyvtárak fenntartása, működtetése [antikvár]

Napjaink hírei egyre gyakrabban szólnak önkormányzati képviselőtestületek ún. "szigorító" intézkedéseiről: zajlanak az oktatási-nevelési intézmények átvilágításai, egyre több létszámcsökkentésről hallhatunk, sorozatosan kerül sor intézmények összevonására, esetenként megszüntetésére, s a költségvetési tárgyalások idején már-már menetrendszerűen hangzanak fel a "krétára sem jut"-segélykiáltások. A testületi tagok felelőssége e folyamatban rendkívülinek mondható, hiszen döntéseikkel hosszú távon meghatározzák egy-egy település oktatási, kulturális, szellemi fejlődésének lehetőségeit, avagy korlátait. Számukra is fontos tehát, hogy a döntés-előkészítés során minél tárgyilagosabban és körültekintőbben vizsgálhassák meg a különböző alternatívákat, s hallgathassák meg minden érdekcsoport képviselőjét. Különösen nehéz lesz dönteni az iskolák működési feltételeiről az elkövetkező időszakban: itt vagyunk a XXI. század küszöbén, mindenki az információs társadalom kihívásairól beszél és egyre konkrétabbá válnak az Európai Unió elvárásai. a szűkös költségvetési keretek elosztásakor tehát minden település vezetőinek új rangsorokat kell felállítaniuk. E könyvben arra a kérdésre szeretnék választ adni, hogy miért érdemes az új primátusok között megőrizni és fejleszteni, vagy ha nincs, létrehozni az iskolai könyvtárakat, s hogy a könyvtárak fenntartásáról, működtetéséről szóló döntés kialakítása során milyen nemzetközi és hazai dokumentumokat, jogszabályokat kell figyelembe venni.