Kézikönyv a visszaemlékezés és memoárgyűjtés módszertanáról [antikvár]

A MEMOÁROK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK JELENTŐSÉGE A MAGYAR MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉNETÉNEK FELDOLGOZÁSÁBAN Világszerte sok szó esik irodalmárok, történészek körében arról, hogy szükség van-e memoárok, visszaemlékezések nagy mennyiségben való kiadására. Miközben vitatják azok történelmi és irodalmi értékét, létjogosultságát, addig az olvasók régen eldöntötték e kérdést. Ma a könyvkiadás legbiztosabb sikereit a politikusok, művészek, írók, hadvezérek memoárjainak kiadása jelenti. Világviszonylatban se szeri, se száma az utóbbi időkben megjelent memoároknak, folyóiratokban publikált visszaemlékezéseknek. John Reed népszerű könyvét a "Tíz nap, amely megrengette a világot" egyesek riport-könyvnek tartják, mások pedig, mint értékes memoárt tartják számon. Igen sok történész - aki az 1917-es eseményekkel, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom értékelésével, bemutatásával foglalkozik - használta fel munkájában. Ezt a könyvet 1919 óta számtalan nyelvre lefordították, nemrég több európai színház dramatizált formában is bemutatta. Lenin, aki nagy figyelmet szentelt e könyvnek, az 191 9-es kiadáshoz irt előszavában a könyv legnagyobb értékét abban látta, hogy "A valósághoz híven és igen elevenen ismerteti azokat az eseményeket, amelyek oly jelentősek a proletárforradalom és a proletárdiktatúra tényleges megértése szempontjából. E problémát széles körben vitatják, de mindenekelőtt bárki elfogadhatná vagy elvethetné ezeket az eszméket, meg kell értenie döntése teljes jelentőségét. John Reed könyve kétségkívül hozzá fog járul-