Bővebb ismertető
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek életében a rendszerváltozás szinte minden kormányzati ciklusa hozott új és még újabb elemeket. Elég ha - a teljesség igénye nélkül - a kisebbségi kerekasztal tárgyalásokra, azok eredményeként megszületett 1993-as kisebbségi törvényre, a kisebbségi biztosi intézmény létrehozására, és immár több mint egy évtizedes tevékenységére, három ciklus önkormányzati munkájára, vagy a 2005-ben megújult kisebbségi joganyagra gondolunk. Az elért eredmények - és természetesen a megoldandó problémák is - immár jól nyomon követhetők az éves országgyűlési biztosi és kétéves kormánybeszámolókból, de olyan nemzetközi értékelésekből is, mint a Nyelvi Karta és a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény végrehajtásáról szóló beszámolóink és azok ET értékelései. A hazai és nemzetközi vélemények több ponton egybeesnek: így továbbra is fennálló alkotmányos mulasztás a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek kedvezményes országgyűlési képviseletének megteremtése, de legalább ilyen égető hiányként jelentkezett éveken át a valós kulturális autonómiát biztosító intézményesülési folyamat gyakorlati lehetőségének megteremtése is.