Könyvtár és társadalom [antikvár]

BEVEZETÉS "A társadalom jelenségeinek kauzális nézése követeli, hogy minden intézménynek célját azokból az okokból igyekezzünk megállapítani, amelyek keletkezésére és létezésére vezettek. Azon a nézeten vagyunk, hogy semmiféle társadalmi intézményt nem lehet tartósan fönntartani, amely nem a tömegek, helyesebben a társadalom egy vagy esetleg több rétege, osztálya szükségleteiből, tehát érdekéből fakad és annak tovább is megfelel" - kezdte előadását 1907. októberében Szabó Ervin a pécsi szabadtanítási kongresszuson. A magyar könyvtárügy mindmáig legkiemelkedőbb személyisége, a marxizmus egyik első legkiválóbb hazai ismerője, a történelmi materializmus eszközeivel és képzett szociológusként ezzel a tézisével nem kevesebbet tett, mint a könyvtárszociológia egyik tartópillérét fogalmazta meg. Jóllehet a marxista klasszikusok is utaltak már a könyvtár és a társadalom összefüggéseire, s a századelőn - Szabó Ervinnel egyidőben - a német Walter Hofmann, vagy Dienes László is ebben a szellemben vizsgálta a könyvtári tevékenységet, a könyvtári elmélet és szakirodalom elég lassan ismerte fel ennek jelentőségét. 1961-ben Sebestyén Géza sürgette: "Fel kell derítenünk a könyvtárakat létrehozó társadalmi hajtóerőket, szükségleteket; innen magyaráznunk sajátos vonásaikat, jellegüket, továbbmenően változásaikat is. De kutatni kell egyben a könyvtár társadalomalakító munkáját is." Ezt követően tudományelméleti szempontból alapozó, az addigi eredményeket összefoglaló és mintegy kutatási programot kínáló tanulmányt tett közzé Kovács Máté. /A könyvtárszociológia alapproblémái.=Könyvtártudományi Tanulmányok. 1968. Bp. 1968. 13-112. p./ Ebben bővebben fejtette ki azt, amire Szabó Ervin és Sebestyén Géza is utalt:" a könyvtár olyan tájékoztatási, művelődési intézmény, amely társadalmi szükségletből keletkezik és amely működésével hatásokat fejt ki a létrehozó, ill. fenntartó társadalomra. A könyvtár tehát, ha korszerűen fejlődik és működik, kettős kapcsolatban áll a társadalommal. Egyfelől valamely társadalmi rendszer terméke. Mégpedig vagy már eleve is valamely társadalmi rendszer vagy annak valamelyik osztálya, rétege, csoportja a maga szükségletei szerint hozza létre, vagy pedig ha már korábban keletkezett, a megváltozott új társadalmi rendszer a maga szükségletei szerint alakítja át, ill. fejleszti tovább. Másfelől a könyvtár. 3