Sóstói múzeumfalu [antikvár]

BEVEZETES A Sóstói Múzeumfalu Magyarország legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma. Az ország északkeleti részének sokszínű népi építészeti emlékeit gyűjti egybe egy olyan míizeunii falu keretében, mely valójában soha nem létezett, de épületei, faluközpontjának szerkezete a hajdanvolt falvakat idézik. E terület a magyar népi építészet szempontjából olyan átmeneti zónának tekinthető, aliol három házterület is találkozik: a felföldi, az alföldi és az erdélyi típusú lakóépületek olyan keverék formái jöttek itt létre, melyek sehol másutt a magyar nyelvterületen nem lelhetők fel. Az országnak ezen a részén aránylag kevés a helyszínen femitartott, múzeunuiak berendezett népi épületek száma. A tájházak hiánya részben azzal magya-rázliató, hogy az Allbldön, s így e területen is a földből, sárból emelt épületek voltak túlsúlyban, emiatt igen kevés maradt fenn belőlük a régebbi évszázadokból. S hogy ez a kevés se tűnjön el nyomtalanul, 1964-ben a megye vezetése úgy döntött, hogy létrehozza a Sóstói Múzeumfalut. A tervezés még abban az évben megkezdődött, a munka beindulására azonban csak 1970-ben került sor. A múzeum megnyitása (1979) óta eltelt több mint két évtized igen látványos fejlődést hozott: a nyitásra elkészült öt porta mellett még további nyolc építése fejeződött be, s kialakult az orsós faluközpont az oda illő közösségi épületek egész sorával. A kezdeti bizonytalan és esetleges támogatások után az utóbbi évek lényegi változásokat hoztak: 1995-ben az Európai Unió Phare-programja, míg 1999-ben a Megyei Területfejlesztési Tanács által biztosított jelentős ösz-szeg lehetővé tette az építés felgyorsítását, az épületek áttelepítésének befejezését. Kezdetben különböző vállalatok végezték az épületek áttelepítését, ám a múzeum szakszerű és megfelelő tempójú építése csak az 1975-ben létrehozott saját építőbrigád munkába állásával valósult meg. l'.Vr'^í ,'r li' V rV''! ' ií/r ^ MiiVu ! ¦ 1 ¦ s i ; .