Ungarische Akten [antikvár]

Köztudomású, hogy a bécsi központi állami levéltárakban számos, a magyar történetkutatás számára nélkülözhetetlen irategyüttes található. Ilyen például a Haus-, Hof- und Staatsarchivban az Ungarische Akten (1), az államkancellária regisztratúrája, az osztrák-magyar közös külügyminisztérium politikai levéltára és adminisztratív regisztratúrája, a kabinetlevéltár, vagy a Hofkammerarchivban a Hoffinanz Ungarn, hogy csak néhányat említsünk. Nehéz lenne eldönteni, hogy közülük melyik számunkra a legbecsesebb, annyi azonban alighanem bizonyos, hogy Magyarország XVI-XVII. századi politikai történetére vonatkozóan sehol másutt - Magyarországot is beleértve - nincs olyan terjedelmű és töménységű összefüggő forrásanyag, mint az Ungarische Akten gyűjteményében. A gyűjtemény kialakítását közvetlenül a Staatarchiv létrehozása után, 1749-ben kezdték meg. Állományának a XVIII. századtól kezdve az 1930-as évekig, a gyűjtemény végleges kialakulásáig végbement változásait, gyarapodását és fogyásait Joseph Karl Mayr időrendben részletesen leírja (2), megemlítve azt is, hogy az egyes gyarapodások honnan kerültek a gyűjteménybe. Az iratok provinenicájára több helyütt utal, anélkül, hogy a "számos levéltártöredék kusza egyvelegét alkotó" Ungarische Akten fondképzőit pontosan számbavenné. Ez egyébként csak meglehetősen hosszú és fáradtságos munkával lenne elvégezhető és nem biztos, hogy minden egyes darab provenienciáját meg lehetne állapítani. A múlt század végén Károlyi Árpád (3) egy előterjesztésében a gyűjtemény provenienciáját sommásan a következőképpen határozta meg: "Az általános iratok mindenekelőtt a Habsburg-házból származó uralkodóknak helytartóikkal, tábornokaikkal, biztosaikkal és más magyarországi tisztviselőikkel folytatott levelezését tartalmazzák, továbbá a legkülönbözőbb világi és egyházi személyeknek az uralkodó említett tisztviselőivel vagy magával az uralkodóval folytatott levelezését." (4) Hozzátehetjük: és ezenkívül még sok más egyebet.