Vizsgálódás a fiatalok olvasási szokásairól [antikvár]

Beve zetö A felsőoktatásban, az uj rendelkezések értelmében a felvételt nem a jelöltek származása, hanem felkészültsége dönti el. - Ez az intézkedés komoly összefogást igényel a népművelés egészétől, mert az iskolák, a könyvtárak, a társadalmi szervezetek együttes nevelő, segitő munkája képes csak ellensúlyozni a családi környezet művelődési hátrányaival induló diákok helytállását felvételi vizsgájuk ill. továbbtanulásuk során.' Ezt igazolják a számok: az 1968/69-i tanévben a szellemi dolgozók gyermekeinek 80 %-a, a fizikai dolgozók gyermekeinek 40 %-a ment gimnáziumba. Abbahagyta e tanulmányait az előbbi kategóriából 5,8 az utóbbiból 37,6 Erkölcsi kötelességünk a pedagógusokkal együtt segiteni a rászoruló diákokat a jobb tanulmányi átlageredmény eléréséhez. Talán helytálló az a nézet, hogy olvasóvá, egyben müveit emberré a középiskolai évek egyaránt nevelnek értelmiségi és munkás családbeli gyermekeket. A továbbtcinulás szempontjából mégis segitségre váró különbségek vannak. Mint Materényi Jenő, a munkásszülők gyermekeinek egyetemi előkészítő kollégiumi igazgatója, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ankétján mondotta: "nem tudják elég árnyaltan kifejezni magukat, ez a fo hátrányuk az értelmiségi gyermekekkel szemben a felvételi vizsgák, vagy az iskolai beszámolók során." A diákok beszédintelligenciája tekintetében a családi környezet érezteti hatását. A rendszeres olvasás azonban megszünteti a gátlásokat, a kifejezés fogyatékosságát.