Kéméndi (Kamenin) tájszavak [antikvár]

Hátsó borítója foltos.
Bevezetés részlet: Kéménd /Kamenin/ községről Esztergom vármegye monográfiájában a következőket olvashatjuk: "Már a rómaiak idejében lakott hely volt,akiknek emlékét egy kerek váracs őrzi. Szent István király a Hunt - Pázmán nemzetség őseinek, alkalmasint Bénynek adta e területet. A XIV. század első éveiben Trencséni Csák Máté tisztje, Vörös Bede elfoglalta az érek többi községeivel együtt, melyeket az érsek csak 1312-ben nyert vissza. A XVI. században is az esztergomi érsek földesúri hatósága alá, később a hódoltsági területhez tartozott. 1556-ban öt, 1593-ban hét, 1609-ben négy, 1647-ben hét portája volt. Az 1696. évi összeírás szerint a gyakori katonai beszállások következtében elpusztult. Határát az érsekség egyéb jószágairól érkező települők használták. 1849. április 20-án Gáspár András vitéz huszártábornok itt fényes győzelmet aratott Wyss császári tábornok 2500 lovasból álló dandára felett, mely Esztergomból Wohlgemuth császári tábornok segélyére sietett. A községben máig fennmaradtak az avarsáncok." A későbbi feltárások alkalmával különféle kőedényeket,nyilat, sarkantyút és egyéb tárgyakat találtak itt.