A magyar szociológiai irodalom bibliográfiája 1. [antikvár]

Helyzetünk, viszonyaink megértése, jelenünk folyamatainak helyes felmérése, napjainkban való eligazodás lehetetlen a multunk - történetünk és hagyományaink - ismerete és értékelése nélkül. Amennyire igaz ez a mai társadalmunk jelenségeire nézve, éppen annyira igaz e jelenségek között tájékozódni kivánó, a tendenciák felismerésére törekvő tudományunk, a szociológia esetében is. A szociológia fejlődésében világszerte sokáig uralkodott s jórészt ma is uralkodik a történetietlenség. Az utolsó fél évszázadban kialakult új kutatási módszerek szinte teljesen kiszoritották a jelenségek és folyamatok történeti megközelitését, és ezzel el is szegényitették a szociológiai kutatásokat. Napjainkban amidőn a magyar szociológiai kutatások - egyre inkább birtokbavéve és használva a modern vizsgálatok technikáit - új lendületet kaptak, különösen indokolt vigyázni arra, hogy az új módszerek elsajátításával ne veszitsük el a történeti szemléletet, hogy napjaink jelenségeinek megértésekor ismerjük és értékeljük azokat a folyamatokat, amelyek e jelenségek kialakulására vezettek. De nemcsak mai társadalmunkat, hanem tudományunkat, a mai magyar marxista szociológiát sem érthetjük meg a magyar szociológia történetének ismerete nélkül. Saját fejlődésünk legfontosabb tendenciáinak eltárása, saját hagyományaink értékelése tehát egyik igen fontos és halaszthatatlan feladatunk. Ezért vállalkozott az MTA Szociológiai Kutatócsoportja a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kollektívájával együtt arra, hogy a magyar szociológia multjának feltárása első lépcsőjeként áttekintse azt a folyóirati anyagot, amelyet a századfordulótól a felszabadulásig termeltek a magyar szociológia munkásai. A munka kezdetén talán nem is sejtettük a termés ilyen gazdagságát, és talán ma sem tudjuk még teljesen felmérni értékét. Amidőn tehát a magyar szociológia történetének megismerésére tett első lépés eredményeit - e kötetnyi bibliográfiát - az olvasó kezébe adjuk, két dologra szeretnénk figyelmeztetni, s egyben kötelezettséget is vállalni. Mindenekelőtt arra, hogy e kötet valóban csak az első tagja egy sorozatnak, amelyet megszakítás nélkül folytatni kívánunk, és arra - ami talán még fontosabb - hogy a magyar szociológia fejlődését nem csupán bibliográfiai szinten kivánjuk feltárni, hanem mélyen értékelni, és eredményeit hasznositani igyekszünk.