A romániai magyar társadalomtudományi irodalom bibliográfiája [antikvár]

BEVEZETŐBibliográfiám a 2002-ben megjelent első kötet folytatása, az annak összeállítása során szerzett tapasztalatok felhasználásával, hibáinak és hiányosságainak (remélhető) kiküszöbölésével, az anyaggyűjtési és feldolgozási kritériumok, valamint a szerkesztési elvek jelentős javításával, a tematikus mutatók növelésével.Az első kötet válogatás volt, míg ez a munka a folyóiratok társadalomtudományi anyagának teljes egészét feldolgozta. A gyűjtési és osztályozási kritériumok is kibővültek. Az előző kötet csak a tanulmányok bibliográfiai adatait közölte, addig ez a riportokat, interjúkat, recenziókat, irodalomelméleti és irodalomtörténeti munkákat, esszéket és politikai publicisztikát, bibliográfiákat is hozza. Tehát mindazt, ami - műfajától függetlenül - tartalmi vonatkozásaiban releváns adatokat szolgáltathat a társadalomkutatás számára.Szinte közhelyszámba megy ma már annak kihangsúlyozása, hogy az értelmezés nem annyira az írások tárgyától, mint a szövegkörnyezettől, a gazdasági-politikai, kulturális helyzettől, az értelmező ideológiai alapállásától függ. E miatt, az interpretáció és a recepció társadalmi-történelmi determináltságának felismerése következtében vált az irodalomtörténet, irodalomelmélet és kritika (is) fontossá a társadalomtudományok számára. Sok esetben a társadalomtudományi és irodalomelméleti fogalmak átfedik egymást. A szövegértelmezések, nyelvészeti, nyelvtörténeti tanulmányok szemantikai és szemiotikai eszmefuttatásainak társadalomtudományi jelentőségét, több tudományterülethez való egyidejű kötődését már meg sem említem. Biztos azonban, hogy a társadalomtudományi bibliográfia készítője, különösen ha erdélyi, mindettől nem tekinthet el, még akkor sem, ha tudja, hogy itt két egymástól nagyon is különböző szövegtípusról, megközelítési módról van szó. Jacques Derrida mondja erről: Azt azért ne feledjük, hogy a közöttük lévő kölcsönhatások sokkal többrétűek, bonyolultabbak, korántsem annyira természetesek, ugyanakkor sokkal történelem függőbbek, mint első megközelítésben feltételezhetnénk [ ]. A két típus érdekes módón egybeötvöződhet, összefonódhat egy szövegtesten belül, és ennek az egybeötvöző-désnek a tanulmányozása nem csupán egy érdekes és új diszciplína létrejöttét teszi szükségessé, hanem egyben megoldandó problémát jelent számunkra [ ] tanulmányozni kell mindazokat a konvenciókat, intézményeket, interpretációkat, amelyek létrehozták és működtették ezt az_ érdekes kölcsönhatást, az ezzel együtt járó elhatárolódásokkal, normákkal, kizárásokkal."Az azonos, vagy közel azonos tematikát különböző nyelvezettel és stíluseszközökkel megközelítő írások közötti összefonódások annyira nyilvánvalóak, hogy nehezen megoldható problémát jelentett munkámban a műfajilag szinte meghatái-ozhatatlan, de politikai vonatkozásukban számunkra fontos írások osztályozása. Szász János, Lászlóffy Aladár, Fodor Sándor - és mások - nyilvánvalóan többet érdemlő írásait, jegyzeteit ezért minősítettem (át) politikai publicisztikává. Ugyanilyen nehéz volt Szőcs István vagy Szabó Gyula írásait besorolni. Itt is a bibliográfia tematikája által megkövetelt társadalmi-politikai relevancia volt a döntő kritérium.Az anyaggyűjtés és feldolgozás során az analitikus társadalomtudományi bibliográfiát készítő szakembernek azt az episztemológiai tételt is figyelembe kell vennie, hogy a történések nem önmaguktól, hanem csak a kontextus-függő értelmezések nyomán szorvi>-' IVrridii .Jiic(|ucs: Vaii-c n fihzáíiiiniik mjid iiyrlw? A/, Aiilmnml inlcrjújii. I.iitó. lilill),?. kz. 1 lil 1211. o.