Dr. Váradi Iván Attila írásainak, festményeinek tájékoztatója [antikvár]

Részlet: "Van Gogh korai rajzai Kiállítás Amszterdamban, a Van Gogh Múzeumban, 1996. 05. 10-09. 15. A 19. századi, senkihez nem hasonló németalföldi művész hatása, népszerűsége az ezredfordulóhoz közeledve semmit sem mérséklődik, sőt, ha lehet, inkább fokozódik. Erről tanúskodott az a nagy sikerű rajzkiállítás is, amit az idén nyáron a hollandusok rendeztek meg. Az 1973-ban megnyílt múzeum igen nagy látogatottságnak örvend. A múzeum felé vezető úton, a Potterstraaton az érkezőt először egy Vincent feliratú szobor fogadja. Azután a múzeumban egyidejűleg több gyűjtemény is szerepel. Van Gogh kortársainak művei a földszinti állandó kiállításon tekinthetők meg. Továbbhaladva, az első emeleten a Van Gogh életművét felvonultató, szintén állandóan kiállított anyag található. Az épület legfölső emeletén jelenleg a 19. század végének színes szobrait bemutató, Élénk színekkel című időszaki kiállítás van, amely november közepéig tart nyitva. A középső szintre, tehát a második emeletre került a Van Gogh korai rajzait bemutató kiállítás. Ez utóbbi műveket a múzeum filmen is feldolgozta, amit délelőttönként és délután is két-két alkalommal, félórás vetítés keretében az alagsori auditóriumban lehetett megtekinteni. A Van Gogh Múzeum - amely az oeuvre mintegy kilencszáz festményéből kétszázzal, az ezerkétszáz rajzból pedig ötszázzal rendelkezik - a következő négy év során valamennyi rajzát a nagyközönség elé kívánja tárni. A mostani kiállítás az 1880-83 közötti időszakot ölelte fel, és összesen 65 rajzot mutatott be. Ezek Van Gogh gyötrelmes életének az ugyancsak nem könnyű drenthe-i, hágai évei, amely időszak Nuenent, a szülőkhöz való visszatérést, a Krumplievők keletkezését előzte meg. Ekkoriban határozta el, hogy festő lesz, hogy ennek érdekében szisztematikusan tanulmányokat végez, és hogy új hivatását korábbi indíttatásának megfelelően a számkivetett emberek iránti együttérzése jegyében gyakorolja. Érzéseiről, gondolkodásmódjáról az 1883-ban, Drenthe-ben kelt levelében így vall: „Csak annyi közöm van a világhoz, hogy bizonyos adósságot és kötelezettséget érzek iránta, mert harminc évig tapostam e földi utat, és valami emléket szeretnék hagyni magam után rajzok és festmények formájában - amelyeket 3 nem azért készítek, hogy megnyerjem egy bizonyos művészeti irányzat tetszését, hanem hogy őszinte emberi érzést fejezzek ki." Festészeti ideáljainak kiválasztásánál csakúgy, mint a rajzolás módjának megválasztásánál elsődlegesen e szolidáris szempontot érvényesítette. Ezt példázza a kiállítás egyik jelentős, jellegzetes, viszonylag nagyobb méretű darabja, amelyet 1881-ben Miilet Magvetője alapján rajzolt. Van Gogh pályájának ebben a szakaszában, borongós hangulatának megfelelően, és az erős érzelmi hatás fokozása érdekében rajzait 1882-től gyakran barnás, durva Ingres-papírra, robusztus ácsceruzával készítette. Majd később, amikor a rajzokat elkezdte „rendbe hozni" a csillogó grafitot tejjel fixálta, és ezáltal matt fekete tónusúra változtatta. A módszert 1882 végén úgy kombinálta, hogy az előzetes ceruzarajzra litográfkrétával ment rá. Ezután a túl sötét részeket gyakran visszamosta vízzel. Az 1882 szeptemberében készült Lottó című művét viszont már akvarellel fejezte be. Ez idő tájt kezdte el használni az állítható perspektivikus hálót is. A kiállítás - amely az amszterdami nyár egyik tömegeket megmozgató programja volt - Van Gogh céltudatos alkotómunkáját dokumentáló, Theo öccséhez címzett, barna páccal írt, illusztrált leveleinek közreadásával tették a rendezők még vonzóbbá. Fejlesztő Pedagógia, 1996. 04. Magyar mítosz a körképen Feszty műve nemcsak méretével, hanem sorsával is kitűnt Például a Feszty-körkép címmel megjelent írásában Gyarmati Szabó Éva hat könyvet ajánlott a szülők, gyerekek, tanítók figyelmébe, köztük az Apáczai Kiadónak a Feszty-körképről szóló, A magyarok bejövetele című kötetét. Az írásra a lap december 21-í Hétvége mellékletében Kovács Ákos irodalomtörténész egész oldalas cikkben reagált. Megkérdőjelezte a könyvben szereplő adatok pontosságát, és számos helyesbítést tett. Bírálatával azonban főként a kötet szemléletmódját kifogásolta, rámutatva a szerző azon szándékára, hogy a magyar nemzeti mitológia részéve tegyék a Feszty-körképet. Az erzsébetvárosi Kertész utcai iskola tantestülete másokhoz hasonlóan szintén ellátogatott Ópusztaszerre. Mi motiválta a kirándulást? A kíváncsiság, hogy láthassunk egy olyan több mint fél évszázada raktárban rejtőzködő" I