Kétszáz néprajzi előadás vázlata [antikvár]

Minden tudományág számára rendkívüli fontosságú eredményeinek minél szélesebb körben történő elterjesztése. Ezért egyetlen tudományág sem nélkülözheti az ismeretterjesztést, mert az számára társadalmi hátteret biztosít, ami további fejlődését minden vonatkozásban elősegíti. Különösképpen vonatkozik ez a megállapítás a néprajztudományra, amelyet egészében az iskoláidban - néhány kivételes esettől eltekintve - sem nem tanítottak, sem nem tanítanak. A tanulók a földrajz oktatása során a néprajzi csoportokról és azok egy-két jellegzetes vonásáról hallanak valamit, a népköltészetről is szó esik az irodalmi órákon, a történelem tanításakor is értesülhetnek néhány néprajzi-gazdasági kérdésről, vagy a rajzórákon a magyar népművészet alkotásaival is megismerkedhetnek, a legtöbbet mégis a népzene, helyenként a néptánc alkotásaiból tehetnek magukévá. Mindez azonban sohasem kerekedhet kerek egésszé, hiszen a mozaikokat egységes társadalmi, néprajzi ismeretek nem rendezik egységes képpé.Ezért a néprajz kiemelkedő egyéniségei a néprajztudomány szervezetének kialakulásától kezdve rendkívüli fontosságot tulajdonítottak az ismeretterjesztésnek. Az 1889-ben megalakult Magyar Néprajzi Társaság első alapszabályában á legfontosabb feladatként olvashatjuk: "...a néprajz eredményeinek terjesztése, a néprajz művelőinek, pártolóinak és a néprajz iránt érdeklődőknek tömörítése". A néprajztudomány olyan kiemelkedő egyéniségei, mint HERMÁN Ottó, JANKÓ János már a múlt században tartottak előadásokat az érdeklődők széles köre számára.