Könyvtár- és irodalomnépszerűsítés [antikvár]

Tanulmánykötetünk a könyvtári propaganda témaköréből közöl írásokat, amelyek a Könyvtártudományi és Módszertani Központ 1972/73-as pályázatára érkeztek. A szerzők főként a fiatal könyvtárosnemzedék soraiból kerülnek ki. Munkáik - bár színvonaluk helyenként egyenetlen - uj törekvéseket, uj gondolatokot tükröznek ezért tartjuk érdemeseknek arra, hogy közzétegyük. A pályázatnak éppen az volt egyik célja, hogy fiatal könyvtárosokat vonjon be az országos kutatási terv feladatainak kidolgozásába, és ezzel elősegítse a fiatal tehetségek jelentkezését. A KMK munkatársai figyelemmel kisérték, biztattak és bátorították a pályázókat, ha kellett bírálták, de ugyanakkor segítették is a tanulmányok megszületését. Az első két tanulmány témája rendkivül időszerű. A közművelődés két kiemelt feladatához, a munkásság és a fiatalok müvelődésének könyvtárügyi kérdéseihez kapcsolódik. DENES Pál munkájának elvi és főként gyakorlati megállapításai elősegítik a munkások olvasóvá nevelését. Ötletgazdag irása hatékony megoldásterveket ígér. KOVÁCS Melinda dolgozata az egyetemi könyvtárak propagandamunkájanak tömör összefoglalása, írása főként azért értékes, mert a témával eddig még kevesen foglalkoztak. Reméljük, hogy ez a munka másokban is kedvet ébreszt a téma további kutatásához . NÓGRÁDI Gábor tanulmánya színesen és tudományos igénnyel dolgozza fel az eddig elenyészően kevés publikációval rendelkező témakört. Célja, hogy az elmélet és a gyakorlat egyeztetésével kialakítsa a közművelődési reklám és propaganda általános irányelveit, és megtalálja a klubélet hétköznapi munkáiban a leginkább célravezető módszereket.Munkája azok számára lesz elsősorban értékes,akik - a szerző szerint - a még mindig nem eléggé kiegyensúlyozott klubmunkát szeretnék egyensúlyba hozni a közművelődési célokkal. MANDY Gábor tanulmánya a kommunikációs kutatások alapján kísérletezik a propagandakiadványok értékelésével és ennek rendszerezésével. A kiadványok elemzését és a hatásvizsgálatot ugyanazon dolog két oldalaként értelmezi. Utal az elemzés főbb szempontjaira (adathelyesség, tartalom, stílus, nyelvhelyesség, helyesírás, logika, vizualitás), és példákat hoz az egyes szempontok alkalmazásira a szaksajtóban eddig megjelent kritikákból. Dolgozatának második felében a hatásvizsgálat néhány módszertani kérdésével foglalkozik. Ennek során eredeti - bár gyakran vitatható - ötleteket is felvet (különféle arányszámok, az eredményesség számszerűsítésének lehetőségei stb.). A szakirodalomban először tárgyalja a gazdaságosság és a költségvizsgálatok problémáit. Munkájában egy kiadvány komplex értékelése is szerepel, amelynek keretében mód van a terjesztés előtt végzett elemzés és a tényleges hatásvizsgálat eredményeinek összehasonlítására. Dióhéjban áttekinti az eddig (főleg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban) végzett hasonló vizsgálatokat is. Reméljük, hogy a tanulmányok gondolatai visszhangra találnak a gyakorlati munkában, és további kísérletekre ösztönöznek az igényesebb könyvtári propagandamunka és az egész közművelődés javára.